Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 75 levonásokat nem azért alkalmazta, hogy abból üzleti haszna legyen, hanem csupán azért, hogy a huzamosabb tárolás és kezelés alatt a beszáradás folytán előállott búzasúlyveszteséget a betároló félre áthárítsa, és minthogy ezen levonás a legtöbb esetben még a tényleges súlyvesztesóget sem fedezte, ennélfogva e címen nemcsak hogy bevétele nem volt, de sőt veszteséget szenvedett, miért is az 1885 P általános forgalmi adó kirovása sérelmes, és így annak törlését kéri. A panasz nem alapos. Az 1930. évi május hó 16-án, valamint 1931. március hó 14-én felvett jegyzőkönyvből — melyeknek számszerű adatait maga a panaszos is helyeseknek ismerte el — nem vitás tényállással állapította meg a bíróság azt, hogy : 1. a panaszos malom rt. a raktárában idegen tulajdont képező gabonákat tárolt ; 2. hogy ezután az 1927—1931. években a tároló terhére és illetve a malom bevétele gyanánt 398,345 kg búzát számolt el, amelynek az illető évek búzaátlagára alapján kiszámított értéke 94,238 pengőt tett ki, és végül 3. hogy ezen bevétele után az általános forgalmi adót nem rótta le. Ezen tényállás alapján megállapította a bíróság azt, hogy i\ panaszos malom rt. az úgynevezett malomi tevékenységen felül állandóan, rendszeresen és folytonosan, tehát keresetszerűleg a gabonaraktározással is foglalkozott, amelynél az általános forgalmi adó szempontjából közömbös az, hogy nyereségi célzattal folytattatik-e, vagy hogy a keresetűzőnek van-e abból tényleg haszna, avag}r hogy az így elért bevétel mire for•díttatik. A nem vitás tényállás szerint kétségtelen az, hogy panaszos malomcég búzát fogadott el raktározásra és raktári kezelésre és ezért beraktározási díjat szedett, amiből származó bevételei tehát nem tartoznak az 1931 : XXXIX. tc. 37. §-ában foglalt rendelkezések által megállapított adómentes bevételek közé, hanem mint beraktározású ügyletekből származó bevételek, -éppen ilyen természetüknél fogva, adóköteles jövedelemnek minősülnek. Ezen tényállással szemben nem volt figyelembe vehető a •cégnek panasziratában előterjesztett azon kifogása, hogy ezen raktározási díj címén elért bevételei kizárólag a hosszabb ideig tartó betárolás alatt a természetes beszáradás útján előállott súly veszteség pótlására szolgáltak, és így külön bevételt nem képeztek, egyfelől azért, mert panaszos ezen kifogást az egyes búzatárolások időtartamának és a búza mennyiségének minden egyes tárolónál való pontos kimutatásával alá nem támasztotta,