Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

74 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. útján, továbbá személyesen vagy oly módon gyakorolják, hogy ez a haszonhajtó foglalkozás folytatását igazolja, ennek mérvé­hez képest az ország területén is általános kereseti adó alá vo­nandók. Ugyanezen § 4. bekezdése szerint pedig, telep alatt érteni kell minden olyan helyet, ahol a vállalat helyhez kötötten -és tartósan üzletműködést folytat ; az ide fűzött utasítás fel­sorolásában pedig a bevásárlási telepek is meg vannak említve, mint ami ugyancsak üzlettelepnek számít, amennyiben maga a vállalkozó, annak üzletrészese, cégvezetője vagy állandó más megbízottja tartósan üzletműködést fejt ki. Hogy a fentiek szerint a bevásárlótelepek általános kereseti adó alá esó' üzlettelepeknek minősülnek, igazolják Magyar­országnak egyes idegen államokkal között adóügyi egyezményei is, amennyiben ezek az adóügyi kedvezmények kivétel nélkül bevásárlótelepeket a váUalat folytatására szolgáló üzlettelepek­nek minősítik, s abban az esetben is, ha egy és ugyanazsn válla­latnak mindkét állam területén vannak üzlettelepei, a viszonos­ság alapján elkerülendő kettős adóztatás kiküszöbölésére csak az adóalapok mikénti kimunkálására állítanak fel irányelveket, ez pedig az, hogy az egyenes adók mindegyik állam területén •csakis a belföldi üzlettelepeken folytatott üzlet mérvéhez képest állapítandók meg. Ezek szerint a panaszos bevásárlótelepet a vitatott állandó adómentesség nem illeti meg, mert a jelen esetben nem arról van szó, hogy egy külföldi állampolgár bevásárlás végett Magyar­országon időnként látogatásokat tesz, hanem a tényleges helyzet az, hogy egy külföldi cég, itt belföldön, tágabb üzleti tevékeny­ség kifejtését is lehetővé tevő iparigazolvány mellett létesített telepén állandó megbízottja útján tartós üzletműködést fejt ki. 90. Gabonaberaktározási ügyletekkel foglalkozó mal­mok által a beraktározott gabonából eszközölt íigynevezett nedvességi levonások értékét az általános forgalmi adó alap­jához kell számítani. (Közigazgatási bíróság 4255/1932. P. sz.) Indokok : A sérelmezett 1885 P általános forgalmi adót a kincstár azon 94,238 P bevétel után követeli a panaszos részvény­társaságtól, amelyet az 1927—1931. években üzletszerűleg foly­tatott tárolási ügyleteknél a felektől természetben eszközölt 2 °/0-os levonás útján ért el, és amely után az általános forgalmi adó lerovását elmulasztotta. Panasziratában panaszos rt. azt állítja, hogy ezen súly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom