Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. <;5 Az 1925 : XLVIII. tc. 5. §-ának 1. bekezdése szerint a rokkantellátás! adót az adóévben kivetett földadó, házadó. társulati adó, tantiemadó, általános kereseti adó, jövedelem és vagyonadó együttes összege alapján kell kivetni. Ehhez képest az 1930. évben az 1924—1927. évekre utólag kivetett földadó után jogosan vetették ki a rokkantellátási adót. Mert ebből a szempontból az alapadók tényleges kivetésének éve az irányadó, ellenben közömbös az, hogy az alapadók mely évekre szólnak. A mezőgazdasági kamarai illeték kivetését az 1920 : XVIII. tc. 47. és 48. §-a alapján 189,643/1922. szám alatt kiadott utasítás szabályozza, amelynek 9. §-a szerint az adóügyi bizottság határozata ellen a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez van fellebbezésnek helye. Erre a közszolgáltatásra nézve ehhez a bírósághoz panasznak nincs helye. Végül a közmunkaváltságra irányuló kifogás tárgytalan, mert az adófőkönyvi számla szerint az 1924—1927. évekre utólag kivetett földadó után közmunkaváltságot nem vetettek ki. 76. Az alkalmazottak nyugtatványi illetékének alapját képezik az alkalmazottat személyileg terhelő, de a munkaadó által kifizetett adóösszegek is. (Közigazgatási bíróság 1932. ápr. 16. 8390/1931. P. sz.) Indokok : Az illeték követelhetőségének jogosságát támadó panaszt a királyi pénzügyigazgatóság panaszolt végzésének indokain felül alaposnak elismerni még azért sem lehetett, mert igaz ugyan, hogy a fentebb hivatkozott törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 1920. évi 79,200. számú pénzügyminiszteri rendeletnek a törvény 17. §-ára vonatkozó 21. §-ában példaszerűen felsorolt járandóságok között az alkalmazottak helyett fizetett adók megemlítve nincsenek, ámde a m. kir. közigazgatási bíróság megítélése szerint is ezek az adók az alkalmazottaknak éppen olyan illetményéül tekintendők, mint a példaszerűen felsorolt járandóságok, mert kétségtelen, hogj^ azok erejéig járandóságuk növekedett. 77. A kény szer egy ességi eljárásban az egyességi illetékért a hitelezőket csak saját követelésük erejéig lehet felelőssé tenni. (Közigazgatási bíróság 1932. jan. 19. 17,862/1931. P. sz.) Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. XXV. 5