Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokolt: A felterjesztett iratokhoz csatolt levelekkel és könyvkivonatokkal igazolva van, hogy az eredményszámla terhére elszámolt 10,000 P valorizációs veszteség volt, amely olymódon állott eló', hogy panaszos a hitelezőjével 1925. évben létesített megállapodás alapján az 1928 : XII. tc. folytán feléledt 30,000 P tartozását három egyenlő' részletben, éspedig 1928., 1929. és 1930. években megfizetni tartozott. Ezt a valorizációs veszteséget tehát panaszos vállalat azokban az esztendőkben és összegekben, amelyekben azt megfizetni tartozott, az eredményszámla terhére kiadásként jogosan számolta el. A másodfokon megállapított 11,110 P 36 f adóköteles nyereségből a 10,000 P veszteséget levonásba hozva, adóalapként 1110 P 36 f mutatkozik. Ez után 16 °/0 társulati adó fejében 177 P 70 f fizetendő. 30. A tiszta jövedelem kiszámításánál az összes jövedelemforrások együttes összegéből a megelőző évben tényleg fizetett közúti adót is le lehet vonni. (Közigazgatási bíróság 22,925/1931. P. sz.) Indokok : Az adózó fél kifogásolja, hogy az adóköteles összjövedelemből az általa fizetett adóssági kamatok teljes összegében, az autó üzemi költségei és az autó után fizetett 320 P közúti adó le nem vonatott. A kamatoknak teljes összegében való le nem vonása miatti kifogásokat helytállóknak kellett elismerni, mert azok, ha a jogorvoslati eljárás során pótlólag igazoltatnak, teljes összegükben levonhatók (J. V. H. Ö. 13. §-ának 4. bekezdéséhez fűzött utasítás 3. bekezdése). Minthogy az adózó fél az Országos Központi Hitelszövetkezetnek panaszhoz hiteles másolatban csatolt levelével igazolta, hogy az adóévet megelőző évben az ott fennálló tőketartozása után kamatok fejében 9048 pengőt fizetett, ennélfogva a figyelembe nem vett 4530 pengő levonására irányuló igénye jogos. Úgyszintén az autó után 320 pengő összegben befizetett adó levonása sem tagadható meg, mert a J. V. H. Ö. 12. § 1. bekezdése értelmében az adózót terhelő összes állami egyenesadók levonandók, az autóadó pedig a pénzügyminiszter 1931. évi december 16-án 92,079. sz. átiratából is kitetszőleg, az egyenes állami adók közé tartozik. Ellenben az autó üzemi költségei és a soffőr fizetése az adóalapból le nem vonhatók, mert az autótartási költség nem