Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 21 ellenben az aláírások hitelesítése illetékköteles, mert a hitelesítés nem tartozik a nyolcadik fejezetben szabályozott eljárás keretébe. A nyolcadik fejezet 107. §-ának 2. bekezdése írja elő, hogy a panaszosok aláírásának hitelesítve kell lennie, ha tehát a panasz a nyolcadik fejezettel szabályozott eljárás keretébe tartozik, akkor annak a hitelesítése sem vehető ki ebből a keretből, és a mentesség a hitelesítésre is kiterjed. A képviselőválasztás érvénytelensége elleni panasz közjogi cselekmény és ezért illetékmentes. Nem lehet tehát a bélyeg- és illetékmentességet ennek a cselekménynek egyetlen mozzanatától sem jogosan megtagadni. 25. Az üzlet jövedelmének teljes mértékben való fel nem használása útjáni vaqyonbetétalakítás a társasági szerződés utáni illeték meghatározásánál figyelembe és számításba nem vehető. (Közigazgatási bíróság 21,536/1931. P. sz.) Indokok : Nem lehetett a panasznak egészben helyet adni a megtámadott határozatban felhozott, de az alábbiakkal nem ellentétes okokból és szemben a panaszokban előadottakkal különösen még azért sem, mert az egyik társtagnak időközben történt kilépése sem az illeték, sem pedig a bírság mértékére befolyással nincs, és mert az alábbiaktól eltekintve adott esetben csupán a bírságnak méltányosságból való elengedéséről vagy mérsékléséről lehetne szó, ez azonban e bíróság hatáskörébe nem tartozik. Minthogy azonban a kiszabás alapjául szolgált szerződés 3. pontja szerint a társaság csak a W. Cecília 39,000 P vagyonbetétével alakult, míg G. Salamon és L. Nátán csak munkájukkal és szakértelmükkel járultak a társaság megalakításához, a szerződés után járó illeték meghatározásánál csak a már említett 39,000 P vagyonbetétet kellett és lehetett alapul venni annál is inkább, mert a szerződés 4. pontjának 4. bekezdésében említett, és a társaság folytatása alatt esetleg létesítendő, és az üzlet jövedelmének teljes mértékben való fel nem használása útjáni vagyonbetét alakítás a társasági szerződés utáni illeték meghatározásábál figyelembe és számításba nem vehető, mert nyilvánvaló, hogy az ily esetleges vagyonbetét a társaság megalakulásakor adott vagy kikötött vagyonbetétnek nem minősíthető. Ehhez képest pedig a panaszosok által fizetendő illetéket 39,000 P-től 1-5%-kal 585 pengőben, és a bírságot ugyancsak ennek megfelelően 585 pengőben, vagyis összesen 1170 pengőben kellett és lehetett csak megállapítani.