Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 73 120. Autó üzemi költségeinek és közúti adónak le­vonása a jövedelemből. (Közigazgatási bíróság 22,925/1931. P. sz.) Indokok: Az adózó fél kifogásolja, hogy az adóköteles összjövedelemből az általa fizetett adóssági kamatok teljes összegében, az autó üzemi költségei és az autó után fizetett 320 P közúti adó le nem vonatott. A kamatoknak teljes összegben való le nem vonása miatt kifogásokat helytállóknak kellett elismerni, mert azok, ha a jogorvoslati eljárás során pótlólag igazoltatnak, teljes összegük­ben levonhatók (J. V. H. Ö. 13. §-ának 4. bekezdéséhez fűzött utasítás 3. bekezdése). Minthogy az adózó fél az Országos Központi Hitelszövet­kezetnek panaszhoz hiteles másolatban csatolt levelével iga­zolta, hogy az adóévet megeló'ző évben az ott fennálló tőke­tartozása után kamatok fejében 9048 P-t fizetett, ennélfogva a figyelembe nem vett 4530 P levonására irányuló igénye jogos. Úgyszintén az autó után 320 P összegben befizetett adó levonása sem tagadható meg, mert a J. V. H. Ö. 12. §-ának 1. bekezdése értelmében az adózót terhelő összes állami egyenes­adók levonandók, az autóadó pedig a pénzügyminiszter 1931. . évi december 16-án 92,079. számú átiratából is kitetszőleg az egyenes állami adók közé tartozik. Ellenben az autó üzemi költségei és a soffőr fizetése az adó­alapból le nem vonhatók, mert az autótartási költség nem képes olyan kiadást, amely a J. V. H. Ö. 115. §-ának 1. pontja értel­mében levonható volna. -'121. Nincs olyan jogszabály, amely a társulati adó szempontjából megtiltaná azt, hogy a vállalat a leltári vagyon karbantartására és pótlására fordított költségeket több üzleti évre felosztva számolja el zárszámadásában. (Közigazgatási bíróság 8976/1931. P. sz.) Indokok: Panaszos az 1928. évben 45,722 P 50 fillér értékű átalakítási és tatarozási munkálatokat végeztetett a házán. A költségeket a folyószámlaadósok között mutatta ki, mint cse­lekvő tételt. A költségekből az 1928. évben leírt 14,300 pengőt, továbbá az 1929. évben a váltókamatszámlán leírt további 25,000 pengőt. Ezt a 25,000 pengő leírást hozzászámították a mérleg­szerű nyereséghez, mert ez nem az 1929., hanem az 1928. évben merült fel. Az 1929. évet nem terheli. Adózó e miatt panaszol. Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XXIV. 5a

Next

/
Oldalképek
Tartalom