Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

74 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A bíróság a panaszt alaposnak találta. Nincs olyan jogszabály, amely a társulati adó szempontjából megtiltaná azt, hogy a vállalat a leltári vagyon karbantartására és pótlására fordított költségeket több üzleti évre felosztva számolja el zárszámadásában. A kereskedelmi törvény sem kötelezi a részvénytársaságot arra, hogy minden üzleti kiadást abban az évben számoljon el, amelyben a kiadás felmerült. E szerint nincs törvényes akadálya annak, hogy panaszos az 1928. évben végzett tatarozás költségeinek egy részét az 1929. évben adómentesen leírhassa, annak ellenére, hogy a költségeket tényleg már az 1928. évben kifizette. Tekintettel azonban arra, hogy a T. H. Ö. 13. §-ának 7. pontja szerint a leltári vagyon karbantartásának és pótlásának nem minősíthető új beszerzésekre fordított kiadást hozzá kell számítani a mérlegszerű nyereséghez, azért meg kell állapítani, hogy az épületre fordított összköltségből mekkora összeg adatott ki új beszerzésnek minó'sülő beruházásokra. Mert a 25,000 P-nek azt a részét, amely az összköltségbó'l beruházásokra fordított összegnek felel meg, jogosan számították hozzá a mérlegszerű nyereséghez. Ennek megállapítása az 1931. évi április hó 23-án kelt jegyzőkönyvben hiányos. Ebből az okból új eljárást kellett elrendelni. Az ügy végsőfokú döntésre nem alkalmas. 122. Befizetett illetéknek, mint tartozatlan fizetésnek visszakövetelése. (Közigazgatási bíróság 6613/1932. P. sz.> Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert az 1927. évi 600. P. M. számú K. K. H. Ö. 32. §-ának 2. bekezdése értelmében a jogerősen megállapított közadók, amelyek közé a 161. § szerint az illetékek is tartoznak, akár elmulasztatott, akár nem meríttetett ki, a jogorvoslat tartozatlan fizetés címén vissza nem követelhetők. A panaszos pedig az 1930. évi március hó 4-én benyújtott kérvényében az 1929. évi október hó 30-án állítólag tartozatlanul befizetett 32 pengő 34 fillér visszatérítését kéri, holott a kérés benyújtásakor már nemcsak a fizetés teljesítését megelőzőleg kézbesített fizetési meghagyás kézbesítésétől, hanem a befizetéstől számítva is 90 nap eltelt és így ez az illeték az illetékszabályok 148. §-a értelmében jogerőre emelkedett, ennek tartozatlan fizetés címén való visszakövetelése tehát helyt nem foghat. 123. Társulati veszteség leírása tőketartalékból. (Közigazgatási bíróság 13,444/1931. P. sz.)