Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

56 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Panaszos 1927., 1928. és 1929. évi társulati adójának megállapítása rendjén helytelen adókulcsot alkalmaztak és ebből kifolyólag kevesebb adót állapítottak meg, mint amennyit a megfelelő adókulcs alkalmazása mellett megállapítani kellett volna. Ez nem minősíthető' sem számműveleti, sem leírási tévedésnek. Ez a jogszabály helytelen alkalmazásának egyik esete. Az adónak ebből az okból szükségessé váló helyesbítése a jogorvoslati eljárás útjára tartozik. Ez a helyesbítés akár az adózó kérésére, akár hivatalból csak addig rendelhető el, amíg az adó kivetése nem jogerős. Panaszosnak 1927. évi társulati adójáról szóló fizetési meghagyást 1928. évi október hó 1-én, az 1929. évi társulati adójáról szóló fizetési meghagyást 1929. évi július hó 3-án kézbesítették. Jogorvoslati eljárás nem volt. E szerint a háromévi adó helyesbítéséről kiadott 14,489/1929. sz. pótfizetési meghagyásnak 1929. évi november hó 13-án történt kikézbesítésekor mind a háromévi adónak a kivetése jogerős volt. Azt a nem megfelelő adókulcs alkalmazása miatt helyesbíteni már nem lehetett. Bár az adóhivatal az adóhelyesbítést kifejezetten a K. K. H. Ö. 19. § 3. bekezdésére alapítja, mindazonáltal megjegyzi a bíróság, hogy a 19. § 2. bekezdése alapján sem volt jogos az adó helyesbítése, mert ez a bekezdés a tartozás hibás kiszámítása esetére csupán az adózó javára biztosítja a jogot, hogy a a tartozás helyesbítését az elévülési határidőn belül bármikor kérelmezhesse. E bekezdés alapján tehát a helyesbítés csupán az adózó kérelmére rendelhető el, azt hivatalból elrendelni nem lehet. De különösen nem lehet a tartozást az adózó hátrányára hivatalból helyesbíteni. 93. Eqyességi kísérletre idézés iránt előterjesztett kérelem folytán létrejött egyességről felvett jegyzőkönyv nem tekinthető tárgyalási jegyzőkönyvnek, ennélfogva az csak az 1914 : XLIII. te. 1. § 1. b) pontja szerint esik illeték alá . (Közigazgatási bíróság 5639/1928. P. sz.) Indokok : A Pp. 139. §-a alapján egyességi kísérletre idézés iránt előterjesztett kérelem folytán létrejött egyességről felvett jegyzőkönyv az 1914 : XLIII. tc. 1. § 1. bekezdése b) pontjában említett jegyzőkönyvnek minősül és a 68,600/1924. sz. P. M. rendelet 35. §-a 2. pontjában meghatározott illeték alá esik, mert az ily jegyzőkönyv nem tekinthető az idézett § 1. bekezdése a) pontjában említett tárgyalási jegyzőkönyvnek, minthogy az egyességet a Pp. értelmében vett tárgyalás nem