Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 13 gazdasági ügyeit külön szervezet kezeli». Az újabb rendelkezés szövegezése és az ahhoz fűzött Utasítás szerint tehát a kérdés eldöntésénél a fősúly azon nyugszik, hogy a részesedési arány megállapítható-e? mert ha megállapítható, akkor az egyes tagoknál kell az arányos részt számításba venni. II. A két előfeltétel elsejének nagyobb jelentőségét nem lehet annyira méltatni, hogy kizárólag a részesedési arány meg vagy meg nem állapíthatása volna az irányadó. Nyilvánvaló azonban, hogy ez csak az első feltétel jelentőségét húzza alá, mert járulékosan a másodiknak is kell jelentőségének lennie, nemcsak azért, mert a törvény, illetve törvényerejű szabály megemlíti, hanem azért is, mert gyakorlatilag nem lehetne lebonyolítani, ha nem volna, akivel az adóeljárást lefolytatni lehetne, ha nem volna képviselet szervezve. III. A két feltétel egymáshoz való viszonyának helyes szemlélete ad magyarázatot arra, hogy mit kell itt a külön szervezet alatt érteni és az előbbi megvilágításban azt az értelmet nyerni, hogy ezalatt az eljárásra jogosult képviseletet kell érteni. Ha a helyes magyarázat az volna, hogy külön szervezet csak az, amit a törvény legelőkre az 1894 : XII. tc. 6—11. §-a, az erdőkre az 1898 : XIX. tc. II. címe 25. és köv. §-ok állapít meg, akkor a pénzügyijogi szabályozás ezt éppúgy kifejezésre juttatta volna, amint az 1913 : X. tc.-et (amibe sok minden idetartozó van) kizárta. Nyilvánvaló tehát, hogy itt nyílt kérdés van a fent vázolt irányban. IV. A közbirtokosság és úrbéri közösség részben a közjogi változással összefüggő, de magánjogunk kérdése. A közbirtokosság és úrbéri közösség is a tulajdonközösségnek a régi jogfogalmakból fejlődött alakja. Ma a fejlődés korszakai elmosódottak és újabb jogi szabályozás az eredetileg fennállott különbséget mindinkább kiküszöböli. A tulajdonközösség közbirtokossági alakja eredetileg csak nemesi ingatlanokon vagy ezzel kapcsolatosan létesült, vagy úgy, hogy az ingatlan jutalékát tevő ingatlant (erdőt, legelőt, nádast stb.) vagy a haszonvételt (vadászat, halászat, malom, italmérési jogok stb.) osztatlan állapotban többen birtokolták. A közösből minden közbirtokos a közösbe nem tartozó ingatlana arányában részesült. Évszázados fejlődés eredményeként, az egymásra utaltság következményeként, szervezett alakot és önállóságot adnak. A polgári bírói gyakorlat eredménye az, hogy a közbirtokosság perbeli jogképességgel bír, ha kellő testületi szervezete van, ha a testületi szervezkedés kormányhatóságilag nincs is jóváhagyva, ha a szervezet közös legelő, erdő vagy