Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

44 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. vámszedési jog mikénti kezelésére vonatkozik és ennek közös jövedelmeit tényleg kezeli. A tulajdonközösség másik fejlődési alakja: az úrbéri közös­ség, amely a földtehermentesítés és úrbéri rendezés dacára meg nem szűnt, mert a volt úrbéresek mint összesség szerepelt szá­mos jogviszonyban. Ez az összesség különleges személyi és vagyoni tömeg. Tárgya legelő', erdő, kopár terület, nádas stb.-re vonatkozó közösség, amelyekre vonatkozólag azonban nem köz­birtokosok, a rendezés alapja nem az arányosítás, hanem az úrbéri rendezés és ennek megtörténte után a különleges újabb szabályok. Itt már a községnek fokozott jelentősége van, mert a volt jobbágyok összessége alkotta a jobbágy községet és ez beolvadt a mai politikai községbe. A polgári bírói joggyakorlat szerint a volt úrbéresek közönsége, különösen ha a közös vagyont vagy jövedelmet kezeli, perbeli jogképességgel bír és ily jog iránt a volt úrbéreseknek egyénenként nincs felperességük (a jogalanyi­ság a szervezési szabályzat létezésétől függetlenül megállapít­ható). A Kúria I. G. 452/98. sz. határozatában kimondta, hogy a volt úrbéreseket, összességükben érdeklő peres ügyekben, tör­vényes gyakorlat szerint a község bírája képviseli. V. A pénzügyi jog is adóalanyként ezt az elkülönült töme­get akarja megfogni, amelyet másként célszerűen megfogni nem lehet. Nem néz arra, hogy külön jogi személy-e vagy sem, a szer­vezetet vagy képviseletet nem a pénzügyi jog teremti, hanem azt vizsgálja, hogy tényleg ilyen vagyontömeg-e és ennek van-e tényleg az elkülönülést, de egyúttal pénzügyi megfoghatóságot jelentő szervezete? és ehhez kapcsolódik. Pénzügyi jogilag, ha más szervezet nincs és ha a községi elöljáróság tényleg a vagyon­kezelő, ezt mint külön szervezetet kell elismerni. Ennek az egyén vonatkozásában fennálló tényleges vagyonkezelésnek a pénzügyijogi következménye az, hogy a vagyonkezelő pénzügyi eljárásban a fél (a tömeg) képviselőjeként szerepel. 75. A kereskedelmi levelet a feltételes illetékmentes­ség, ha ahhoz a megkívánt egyéb feltételek megvannak, megilleti akkor is, ha a levélben a tulajdonjog fenntartása, vételárnak a jelzálogi biztosítási vagy a jogügyletből szár­mazó perekre nézve bírói hatáskör vagy a jogügyletből származó perekre nézve bírói hatáskör vagy illetékesség; iránt is van kikötés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom