Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 41 (Közigazgatási bíróság 169. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok: A kereseti adó tárgyi adó, amelyet a törvény nem az adózó személyére, hanem a vállalatra ró. Az adóalapot tehát adózó fél minden egyes üzlete vagy foglalkozása után külön kell megállapítani, mert annyi a kereseti adó tárgya, amennyi üzlet vagy vállalat adózó birtokában van. Ezért rendelkezik a K. H. Ö. 21. §-a aképpen, hogy minden üzletről vagy foglalkozásról külön bevallást kell adni és a 26. § oly módon, hogy az adóalapot minden üzlet vagy foglalkozás után külön kell megállapítani. Szükséges ez adótechnikai szempontból is azért, mert két vagy több kereseti tevékenység megkezdésének és megszűnésének az időpontja nem esik szükségképpen össze és így a 8. § rendelkezéseinek alkalmazhatása céljából újonnan keletkezett vállalatoknál és foglalkozásoknál, valamint a 9. § rendelkezéseinek alkalmazása céljából az üzlet vagy foglalkozás megszűnése esetében a£ adóalapok elválasztása nem kerülhető el. Az ügyvédi gyakorlat után kivetett kereseti adó tárgya az ügyvéd által folytatott az a kereseti tevékenység, amelynek űzéséhez rendszerint ügyvédi oklevél szükséges. Házkezelő azonban lehet olyan egyén is, akinek ügyvédi oklevele nincsen, és miután ez a kereseti tevékenység a köztudatban külön foglalkozás fogalma alá tartozik, amelyből származó jövedelem nagyvárosokban olykor adózó fél egyedüli vagy tekintélyesebb jövedelme,'ezen foglalkozás megszűnésének esetében akkor is, ha adózó félnek olyan egyéb foglalkozása van, amelynek keretébe a házkezelés esetleg beilleszthető, felmerül sok esetben a 9. § alapján előterjesztett adótörlés iránti kérelem eldöntésének szüksége. Ezen okból adózó felek érdekeinek megvédése szempontjából is a felhívott 21. és 26. § rendelkezéseire figyelemmel az ügyvédnek a ház kezelésből eredő jövedelme után a kereseti adót külön kell megállapítani. 73. Beszedett közadók késedelmes beszállítása esetén a kincstárnak olyan mérvű kamattérítésre van igénye, mint aminő összeget késedelmi kamat fejében a mulasztó adózó felektől követelhet. (Közigazgatási bíróság 170. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : A K. H. Ö. 127. §-ának 1. bekezdése szerint a közadók beszedésére és beszállítására kötelezett községi közegek a beszedett közadóknak késedelmes beszállítása folytán elő-