Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 35 lesek az ingatlanokra bekebelezett adósságokat átvállalni, törleszteni, illetve kiegyenlíteni. Ez után a jogügylet után a királyi adóhivatal az illetéket úgy szabta ki s a királyi pénzügyigazgatóság úgy tartotta fenn, hogy az ingatlanok tiszta értéke után ajándékozási és ingyenes ingatlanvagyonátruházási, míg azoknak az adósságok összegének megfelelő értéke után visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket állapított meg. Panaszosok ezt a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket kifogásolják s azt kérik törölni. A királyi közigazgatási bíróság a királyi pénzügyigazgatóság végzésében felhozott indokokat nem találta elfogadhatónak, mert: Az 1920 : XXXIV. törvénycikknek a királyi pénzügyigazgatóság végzésében hivatkozott 91. § 2. bekezdése csak az ajándékozottra rótt viszontszolgáltatás erejéig rendeli a vagyonátruházást visszterhesnek tekinteni. Az ajándékozott ingatlanra bekeblezett teher átvállalása azonban nem tekinthető ilyen «az ajándékozottra rótt» viszontszolgáltatásnak, mert az az ajándékozottra kikötés nélkül is átszáll, s mert az az ajándékozót is terhelte. Ezt az álláspontot erősítik meg az 1920 : XXXIV- törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 40,000/921. P. M. számú utasítás 106. § ötödik bekezdésében foglaltak is, miután ott is az van, hogy a visszterhes vagyonátruházásokra megszabott, tehát 5 %-os illetéket az ingatlan megfelelő része után akkor kell kiszabni, ha nem az ajándékozót is terhelő adósságok és egyéb terhek szállanak át a megajándékozottra, hanem az ajándékozási szerződés által a megajándékozottra rótt ellenszolgáltatásról van szó. Ezek alapján tehát a királyi közigazgatási bíróság a dr. D. J. és a B. P.-né terhére visszterhes ingatlanvagyonátruházási illetéket nem állapít meg. Ennek azonban az a folyománya, hogy az 1920 : XXXIV. tc. 95. § 1. pontja szerint járó 1*5 %-os ingyenes ingatlanvagyonátrubázási illetéket, az említett törvénycikk 96. § 1. bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelőleg, az ingatlanoknak a terhekre eső értékrésze után is ki kell szabni. 58. Idegen kereskedelmi őrlésnél, ha a malom a vámkeresményt előzetesen nem veszi ki, hanem azt is a gabona többi részével együttesen felőrli és kiszolgáltatja és az őrlést készpénzért teljesíti, úgy a vámkeresményként ki nem vett gabonamennyiség is forgalmi adó alá esik. (Közigazgatási bíróság 10,840/1929. P. sz.) 3*