Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

34 Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. Az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 43. §-ának 2. bekezdése szerint a látszólagos nyereség érvényesítésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Ezen törvényes rendelkezésben foglalt felhatalmazáson alapszik tehát az 1927. évi 40,000. számú pénzügyminiszteri rendelet 4. pontjában foglalt bejelentési kötelezettség eló'írása, valamint a felhívott H. Ö. 43. §-ának 2. bekezdéséhez fűzött utasítás 15. bekezdésében foglalt rendelkezések. Nyilvánvaló tehát, hogy ezen rendelkezéseknek elmulasztását olykép kell tekinteni, mintha a vállalat a látszólagos nyereséget figyelembe venni nem kívánná, mert erre csak abban az esetben tarthat jogosan igényt, ha a törvényes felhatalmazás alapján kiadott rendelkezésekben foglaltaknak eleget tesz. Az 1927. évi 40,000. számú rendelet 4. pontjában eló'írt jegyzéket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a kitűzött határidőn belül adatott be és a kellő időben benyújtott jegyzéket csakis azon vagyontárgyakra nézve szabad figyelembe venni,, amelyekre vonatkozólag az a 43. § 2. bekezdéséhez fűzött utasítás 15. bekezdésében foglaltaknak megfelel. A fentebb ismertetett tényállás szerint panaszos vállalat kellő időben beterjesztett jegyzéke csak az értékpapírokra nézve foglalja magában mindazokat az adatokat, amelyeket a T. H. Ö. felhívott rendelkezése előír. Ezért panaszos vállalat az értékpapírok után a látszólagos nyereség figyelembevételét jogosan igényelheti majd azokban az években, amelyekben az értékpapírok értékesítésekor látszólagos nyereség mutatkozni fog. A bejelentésben felsorolt többi vagyontárgyakra nézve azonban panaszos a 43. § 2. bekezdésében meghatározott kedvezményre nem tarthat igényt, mert az utasítás 15. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek nem tett eleget. Miután úgy az 1926., valamint az 1927. évi társulati adó mérvét, illetőleg az értékpapíroknál elért látszólagos nyereség figyelembevételét panaszos nem igényli, ezen adók mérve ellen irányuló panasznak a bíróság nem adhatott helyet. 57. Az ajándékozott ingatlanra bekebelezett teher átvállalása esetén az átvállalt összeg erejéig nincs helye visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásának. (Közigazgatási bíróság 14,660/1930. P. sz.) Indokok : I. Az illetékezett jogügylettel panaszosok szülői panaszosokat az örökrészükre még életükben kielégíteni akarván, nekik ingatlanokat ajándékoztak, úgy hogy azokra a holtigtartó haszonélvezeti jogukat fenntartották, s panaszosok köte-