Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)
MO Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. gáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után a teljesítéskor fennálló érték alapján kell kiszabni. (Közigazgatási bíróság 1733. sz. elvi jelentőségű határozat.) Indokok : Néhai 0. G. örökhagyó után három gyermeke örökölt. Az örökösök és az örökhagyó özvegye között — aki az elhaltnak második felesége volt — az özvegyet egy gyermekrész erejéig megillető özvegyi haszonélvezetre vonatkozólag olyan értelmű megállapodás létesült, hogy. a haszonélvezet helyett mindegyik örökös évi terményjárandóságot tizet az özvegynek. A hagyatéki híróság az átadó végzést a megállapodás figyelembevételével hozta meg, s az özvegyi haszonélvezeti jog fejéhen az örökösök által fizetni kötelezett évi terményjárandóság erejéig az özvegyi jog telekkönyvi biztosítását is elrendelte. A kir. adóhivatal az özvegy 57 éves korára tekintettel az 1920 : XXXIV. tc. 33. §-ának 4. pontja alapján az első évben szolgáltatott terményjárandóság értékének nyolcszorosát véve, 80,441*37 aranykorona illetékalapot állapított meg, ami után 2 °/0-os öröklési és l*50/0-os ingyenes ingatlanvagyonátruházási illetéket írt elő. Ezt a kiszabást a fellebbezésre hozott határozatában a kir. pénzügyigazgatóság is helybenhagyta. A másodfokú határozat ellen irányuló panaszában panaszos azzal védekezett, hogy az 1926. évi V. szfk. 746. tételszám alatt az életjáradékot részben már illeték alá vonták s így az ott kiszabott illeték a most panaszolt illeték megállapításánál figyelembe veendő, továbbá hogy az illeték csak évenként, a járandóságok mindenkori tényleges értékének alapulvételével, szabható ki. Az 1926. évi V. szfk. 746. tételszám alatt illetékezett adásvételi szerződésnek címzett okiratban panaszos leánya átruház ingatlanokat fivérére, panaszos egyik fiára, aki az ingatlanok ellenében arra kötelezi magát, hogy a panaszosnak járó terményjárandóságokat nővére helyett is ő fogja szolgáltatni. Ez a szerződés panaszos öröklés útján való szerzését nem érinti s így az okiratban foglalt vagyonátruházás illetéke panaszos öröklési illetékével vonatkozásba nem hozható, amiért is az ismételt előírásra alapított panaszát helytállónak elismerni nem lehetett. Az évenkénti kiszabásra vonatkozó panaszbeli igénye azonban jogszerű. Az özvegyi haszonélvezeti jog terjedelme a magánjog szerint megszorítható és évjáradékra átváltoztatható. Ilyen esetben csak az évjáradék tekinthető az özvegy által örökölt vagyonnak s öröklési illeték alá csupán ennek értéke vonható. Az 1924.