Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 31 évi 5003. P. M. sz. rendelet 6. §-a értelmében pedig az 1920. évi XXXIV. tc. 33. §-ának 8. pontja helyébe lépő szöveg alá tartozó esetekben, "vagyis amikor a járadék nem a törvényes pénzértékben, hanem más módon van megállapítva, az illetéket évenként a megeló'ző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után, a teljesítéskor fennálló érték alapján, kell kiszabni. Ezen rendelkezéseknek megfelelően az elsőévi járandóság bejelentett és nem kifogásolt. 145.000,000 K értékének alapulvételével, ennek 14,500 viszonyszám alkalmazásával átszámított 10,055*17, kikerekítve 10,060 aranykorona összege után l-5°/0-kal 150*90 aranykorona illeték jár. Az ezt meghaladó illetéket tehát törölni kellett, mert a következő évekre a szolgáltatások teljesítése idejében fennálló értékek alapján évenként állapítandó meg az illeték, továbbá mert a járadék öröklése nem azonoshatályú az ingatlanra vonatkozó haszonélvezet öröklésével s így az ingyenes ingat lanvagyonátrubázási illeték annak ellenére sem követelhető, hogy a termények szolgáltatásának biztosítására ezek értéke erejéig az özvegyi jog telekkönyvileg bekebeleztetett. Az özvegy életkora alapján az 1920: XXXIV. tc. 33. §-ának 4. pontja, valamint az 1924. évi 5003. P. M. sz. rendelet 6. §-ának 6. pontja értelmében az évenkénti kiszabás 8 éven át teljesítendő. Mégpedig az 1920 : XXXIV. tc. 85. §-a és 87. §-ának 1. bekezdése értelmében a törvényszerű progresszió érvényesítése céljából oly módon, hogy az egyes kiszabásoknál a megelőző évekre megállapított illetékalapok is számításba veendők s az így jelentkező illetékalap után az ennek megfelelő százalékszám szerint járó illetékből a korábbi évekre kiszabott illetékek összege levonandó. A fentiekre tekintettel a panaszt részben alaposnak elismerve, a bíróság a kifogásolt illetékből csupán az első évre eső részilleték követelését találta jogosnak, amiért is a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 53. Egyesített perekben az ítéleti illeték módjára és fizetési kötelezettségére nézve az egyes perek értéke az irányadó, miért is az egyenként 1600pengőn aluli értékű egyesített perek után az illeték ítéleti bélyegjegyekben rovandó le. (Közigazgatási bíróság 18,468/1930. P. sz.)