Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. -21 47. A külföldön lakó magyar házaspárnál a férj terhére vetendő ki a vagyon- és jövedelemadó. (Közigazgatási bíróság 12,293/1930. P. sz.) Indokok: A külföldön közös háztartásban élő magyar állampolgárok esetében az 500/1927. P. M. sz. rendelet 3. §-ának 1. pontja, illetve 26. §-a értelmében a panaszos asszony jövedelme és vagyona után megállapítandó jövedelem- és vagyonadónak alanya csakis panaszos férje lehet és a panaszos jövedelme és vagyona után járó ezen adó is csupán a férje, E. B. terhére állapítható meg, noha a póteljárás során az is megállapíttatott, hogy E. B.-nak Magyarországon sem jövedelme, sem vagyona nincs és ámbár ezen a címen panasz nem is emeltetett, azonban ez hivatalból figyelembe veendő. 48. A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelétől nem lehet a szegényjogos fél terhére felmerült illetékeket követelni, ha a bírói egyesség szerint a peres felek a perköltségeket kölcsönösen megszüntették. (Közigazgatási bíróság 1002/1930. P. sz.) 49. A dologi kezességből származó fizetési kötelezettséget nem lehet az 1920 : XXXIV. tc. 23. § 2. és 3. bekezdése szerinti kétéri határidő lejárta után érvényesíteni azon a címen, hogy a K. K. H. Ö. 88. § 2. bekezdésében említett bizonyítványt nem váltották ki. (Közigazgatási bíróság 1723. sz. elvi jelentőségű határozat.) Indokol:: A megtámadott illeték kiszabása a B. J. és neje eladók, továbbá ifj. V. J. és társai vevők között N.-ben 1922. évi január hó 16-án kötött adás-vételi szerződés alapján történt. Az ügyletben a panaszos nem volt szerződő fél. Annak illetékeért őt közvetlen fizetési kötelezettség nem terheli. Dologi kezesség címén pedig csak akkor, ha ennek törvényes feltételei megvannak. Az 1920 : XXXIV. tc. 23. §-ában foglalt jogszabályok szerint a dologi kezesség magát az ügylet tárgya ingatlant terheli, tehát — az egyéb törvényes feltételek fennforgása mellett is — csak azzal szemben érvényesíthető, aki az érvényesítés időpontjában az ingatlannak tulajdonosa. A panaszossal szemben az érvényesítés az 1928. évi február hó 13. napján kelt és 1928. évi március hó 21. napján kézbesített