Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

28 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. •2588/1928. sz. adóhivatali felhívással történt meg. A panaszos azonban ekkor már nem volt tulajdonosa az ingatlannak, mert azt még 1925. évi április hó 11. napján eladta G. A. és társa b.-i lakosnak, akiknek terhére a b.-i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1927. évi január hó 24. napján 1980/1920. tkvi sz. alatt az említett illeték erejéig a zálogjogot bekebelezte. Nem helytálló a m. kir. pénzügyigazgatóság határozatának az az érvelése, hogy a panaszos kötelezettségét az a mulasztás állapítja meg, hogy a K. K. H. Ö. 88. § 2. bekezdése szerint bizonyítványt a saját tulajdonjogát megalapító jogügylet megkötése eló'tt nem kérte ki. A most idézett jogszabály nem kötelezettséget ró a félre, hanem jogot ad neki, hogy az átruházás tárgya ingatlant terhelő köztartozásokról az elsőfokú pénzügyi hatóságoktól bizonyítványt kérjen. A dologi kezességből származó fizetési kötelezettséget a jóhiszemű tulajdonossal szemben sem lehet az 1920 : XXXIV. tc. 23. § 2. és 3. bekezdése szerinti kétévi határidő lejárta után érvényesíteni. A panaszos már nem volt tulajdonosa az ingatlannak az érvényesítés idején, őt rosszhiszeműség nem terheli s ezért marasztalásának nincs törvényes alapja. 50. Az 1920: XXXIV. tc. 33. § 4. pontjában megállapított, a visszatérő szolgáltatások értékelésére vonatkozó illetékhelyesbítést a szolgáltatás élvezetére jogosult fél jogutódai jogorvoslati határidőn belül jogosultak kérni, ha a kiszabott illetékre vonatkozó fizetési meghagyást a szolgáltatás élvezetére jogosult fél halála miatt közvetlenül a jogutódok kezéhez kézbesítették. (Közigazgatási bíróság 1725. sz. elvi jelentőségű határozat.) Indokok: Igaz ugyan, hogy az 1920 : XXXIV. tc. 33. §-ának 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az ezen törvényszakasz alapján kiszabott illetéknek ott meghatározott módon való helyesbítését a szolgáltatás élvezetére jogosult személy halálától számított egy éven belül kérhetik a jogutódok, de az itt megállapított határidő nyilván arra az esetre vonatkozik,'mikor az illeték a szolgáltatás élvezetére jogosult fél terhére annak még életében kiszabatott s részére a fizetési meghagyás kézbesíttetet I. Ennek az idézett törvényes rendelkezésnek helyes értelmezéséből, valamint az illetékek szempontjából érvényesülő általános jogelvekből azonban az következik, hogy abban az esetben, ha az illeték oly időben lett kiszabva, hogy a szolgáltatás élvezetére jogosult fél halála után a fizetési meghagyás