Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 23 egy szobára, tehát az egész háznak csak egy kis részére vonatkozott, nem alkalmas. Korlátlan használat, illetőleg használati jog alatt pedig, amire a megtámadott határozat indokolása hivatkozik, nemcsak az ingatlan egész területére kiterjedő használatot, hanem azt kell érteni, hogy a jogosított a használat, illetőleg hasznosítás módja tekintetében sincs korlátozva, ami már haszonélvezetet jelent. Végül nem állapítható meg a panaszosok haszonélvezeti joga abból a körülményből sem, hogy az idézett kúriai ítélet szerint a panaszosok használati jogát a tulajdonos személyében bekövetkezett változás sem szüntette meg; minthogy ez nem a jog haszonélvezeti, hanem hozományi jellegéből következik. Mindezeknél fogva az elsőül megnevezett panaszos haszonélvezőnek nem minősülvén, őt házadóval terhelni nem lehet. 42. Ingó árveréseknél a vételi illeték fizetése. (Közigazgatási bíróság 14.690/1928. P. sz.) Indokok : Az illetékkiszabás, kir. közjegyző közbenjöttével, a késedelmes vevő terhére történt eladó fél meghatalmazása alapján eljáró ügyvéd rendelkezése alapján foganatosított nyilvános árverésről (értékesítésről) felvett jegyzőkönyvbe foglalt ingóságra létesült adás-vételi ügylet után történt és az illetékért panaszosnak felelőssége azért állapíttatott meg, mert meghatalmazottjának ajánlata alapján a nyilvános árverést tartó fél árverési vevőnek nyilváníttatott. Panaszos fél ezzel szemben azzal védekezik, hogy ő az árverésen vevő gyanánt nem járt el és így a meghatalmazás nélkül eljárót kell illetékkötelezettnek venni. A bíróság a panaszt e részében alaptalannak találja a panaszban felhozottakra tekintettel azért, mert nem vitás, hogy W. ügyvéd, aki K. ügyvédhez : «húst elárverezés esetén ügyfelem egynyolcvanas árban megveszi» tartalmú táviratot intézte, panaszos meghatalmazottja volt, és így az ilL szab. 91. §-a alapján dr. K. Ti., aki ezt az ajánlatot elfogadta, nem volt ajánlattevő és nem járt el panaszos színleges meghatalmazottjaként. A bíróság a panasznak mégis helyet adott, mert a panaszszal megtámadott ügyekben a fennálló szabályok alapján történő felülbírálat hivatkozás nélkül is kötelessége. A jelen esetben pedig a megtámadott határozat a 7. illetéki díjtétel <'árverési jegyzőkönyvek* cím alatt 2. bekezdésben írt jogszabályt sértette meg. A hivatkozott jogszabály szerint ugyanis az ingóságok feletti árverési jegyzőkönyvben, mint illeték tekintetében, okiratban megtestesült adás-vételi ügylet utáni illeték fizeté-