Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. sére az árvereltető fél köteles. A bíróság a szövegre tekintette] megfontolás tárgyává tette, hogy ez a fizetési kötelezettség kizárólag árvereltetőt nemcsak akkor terheli-e, ha az árverést n a vételár készpénzben tényleg befolyik és az árvereltető a pénzt átveszi? Úgy találja azonban, hogy a fizetési kötelezettség megállapítása a fenti körülménytől függetlenül mondatott ki és ezt a kizárólagos kötelezettség fennállására a többi előfeltétellel együttes kellékként a hivatkozott szabály meg nem követeli. Minthogy pedig e különleges szabály az általánosnak alkalmazását kizárja, a bíróság panaszost, mint aki árverési vevő és nem árvereltető volt, az illeték alól mentesíti. 43. Házbért meghaladó helyreállítási költség nem vonható le a jövedelemadóalapból. (Közigazgatási bíróság 4968/1930. P. sz.) Indokok : A panaszosnak részben tulajdonát képező Budapest, L, Fehérvári-út 60. számú házból panaszosnak a vallomás szerint 1928-ban 7720 pengő házbérjövedelme volt, ezt az összeget azonban az adófelszólamlási bizottság a jövedelemadó alapjából teljesen kihagyta, mert a házat 1928-ban elemi kár érte. amelynek helyrepótlása a házbért teljesen felemésztette és így állapította meg a bizottság a jövedelemadó alapját 28,007 pengőben. Ezzel szemben panaszos azt kéri, hogy miután a helyreállítási költségek 20.167 pengőt tettek ki, tehát a 7720 pengő házbérjövedelmet 12,447 pengővel meghaladták, ez a többlet mint magánjogi címen alapuló teher a J. V. H. Ö. 13. §-a értelmében az összes jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből vonassék le, és így a jövedelemadó alapja 28,007— 12,447 = 15,560 pengőben állapíttassék meg. Azonban a bíróság előtt nem feküsznek oly bizonyítékok, melyekből megállapítható lenne, hogy a kérdéses házat tényleg mely elemi kár érte, hogy az elemi károk után a ház csupán az előbbi állapotba helyeztetett-e vissza vagy pedig bővíttetett, illetve nagyobb hasznothozóvá tétetett, hogy a helyreállítás tényleg mennyi költséggel járt, hogy ebből mennyi terhelte panaszost, aki a háznak csak kétharmadrészben tulajdonosa és a költségből biztosítás útján vagy más módon nem térült-e meg valamely összeg. De ha mindez a kérdés a panaszos javára kedvezőleg dőlne is el, a házbért meghaladó helyreállítási költség a bíróság álláspontja szerint akkor sem minősíthető magánjogi címen alapuló oly tehernek, amely a J. V. H. Ö. 13. §-ának 1. pontja értelmében