Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

22 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokok : Panaszos azt kifogásolja, hogy az 1929. év folyamán kifizetett 10,000 pengő ügyvédi és perköltséget nem vonták le a földbirtokból származott jövedelemből. A panasz alaptalan. A jövedelem- és vagyonadóról szóló H. 0. 11. §-ának 1. pontja szerint az adóalapul szolgáló jövedelem megszerzésére, biztosítására és fenntartására fordított kiadások vonhatók le a nyers bevételből. Panaszos előadása szerint az említett 10,000 pengőt az 1927. és 1928. évben végzett birtokkezelés és ellenőrzés fejében, továbbá az 1929. évet megelőző időben lefolytatott perek költségei fejében fizette ki dr. D. Lajos győri ügyvédnek. E szerint kétségtelen, hogy a 10,000 pengő költség nem az 1929. évi nyers bevétel, illetve jövedelem megszerzésével kapcsolatban merült fel, azt tehát nem is terheli és abból le nem vonható annak ellenére sem, hogy a 10,000 pengő kifizetése az 1929. év folyamán történt. Mert bár a kifizetés ténye előfeltétele a levonásnak, de csak annak a költségnek a levonására szolgáltat jogalapot, amely költség tényleg az 1929. évi nyers bevétel, illetve jövedelem megszerzésével kapcsolatban merült fel. 41. Használati jog házadó szempontjából. (Közigazgatási bíróság 3083/1929. P. sz.) Indokok : Abban az ügydöntő kérdésben, hogy az adótárgyul szolgáló háznak a haszonélvezeti vagy pedig csak a használati joga illeti-e meg a nevezett panaszost, a kir. Kúria P. III. 5894/1917/9. számú ítélete indokolásában megállapította, hogy a panaszosok apósa a házasság megkötése előtt kijelentette, hogy a panaszosok lakásáról ő fog gondoskodni és hogy az após a szóbanforgó házat a végből vette meg, hogy a panaszosoknak lakásról ne kelljen gondoskodniok. Ezekből a tényekből a kir. Kúria azt a jogi következtetést vonta le, hogy az após a háznak a használatát adta át, éspedig hozományi jelleggel a panaszosnak és nejének. Ezekből nyilvánvaló, hogy a panaszosok a házat nem haszonélvezetre, nem a végből kapták bírlalatba, hogy azt haszonélvezzék, tehát akár bérbeadással, akár más módon a maguk javára gyümölcsöztessék, hanem csupán lakás céljára való saját használatra. Ily tényállás mellett tehát haszonélvezetet nem lehet megállapítani annak ellenére sem, hogy jogszabály szerint a férjet, általánosságban, a hozomány kezelésének és haszonélvezetének joga illeti meg. Az a tény, hogy a ház egy szobáját a panaszosok másnak bérért vagy a nélkül átadták, a haszonélvezet megállapítására éppen azért, mert az átadás csupán