Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. 17 1. b) pontja alá eső «más beadvány», melynek illetéke lerovatott, tehát törvényes kötelezettségének eleget tett s így attól tovább illeték nem követelhető. A második beadványt a per illetékes bírája előkészítő iratnak minősítette s ez a határozata perorvoslat hiányában jogerőre emelkedett. Ez a beadvány tehát az idézett rendelet 35. §-ának 1. pontja szerint lett volna bélyegzendő. Ezért ebben a vonatkozásban a panasznak nem lehetett helyet adni, vagyis a panaszost a beadványon le nem rótt egy­szeres és felemelt illetéknek megfizetésére kötelezni kellett. 31. Beolvadás telekkönyvi bejegyzési illeték szem­Vonto°l- (Közigazgatási bíróság 10,225/1930. P. sz. A kir. Közigazgatási bíróság: A panasznak helyt nem ad. Indokok : Panaszos maga is elismeri, hogy a 1638/1925. számú telekkönyvi végzés szerinti zálogjogbejegyzés a Schlick— Nicholson gép-, vágón- és hajógyár részvénytársaság javára, míg a mostani bejegyzés a Ganz és Társa Danubius gép-, vagón­és hajógyár részvénytársaság javára történt. Tehát a két bejegyzés nem ugyanazon hitelező (cég) javára történt. Az a körülmény, hogy a Schlick—Nicholson-cég a két bejegyzés közti időben beolvadt a Ganz és Társa—Danubius cégbe, az illetékkötelezettségen nem változtat, mert az a be­olvadás a megelőző hitelező tekintetében cégváltozást — tehát személyi változást — vont maga után, s így az illetéki díjjegyzék 16. tétel D) ee. pontjában az illetékmentességre megkövetelt hitelező-azonosság hiányzik, amiért a bejegyzés sem csak végre­hajtási jogfeljegyzés. 32. A mezőgazdaságban űzött bérhizlalás mentes az általános forgalmi adó alól, ha az őstermelő a bérhizlalás céljaira csupán saját takarmányait használja fel. (Közigazgatási bíróság 3402/1930. P. sz.) Indokok : A ténymegállapítási jegyzőkönyv szerint sem vitás, hogy panaszos cég a bérhizlalást mezőgazdasága kapcsán űzi és a megállapítás is elismeri azt, hogy panaszos cégnek bér­hízlalási tevékenysége annyiban van összefügésben a cég alap­foglalkozásával, az őstermeléssel, hogy saját takarmányait használja fel a bérhizlalás céljaira, de viszont olyan megállapí­tást az ellenőrző vizsgálat nem eszközölt, hogy panaszos cég Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XXIV. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom