Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

IS Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. a bérhizlalás céljára a szükséges cikkeket vásárlás útján szerezte volna be, a panaszos cég által folytatott bérhizlalás tehát a mezőgazdasággal kapcsolatban űzött állathízlalásnak minősül, amely az 1921. évi 130,000. P. M. számú rendelet 9. §-ának 4. bekezdése alapján általános forgalmi adó alá nem vonható, s ekként a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 33. A házbirtokra eső közterheket a jövedelemadóalapból akkor is le kell vonni, ha a vallomásnak a házjövedelemre eső része nem számszerű. (Közigazgatási bíróság 983/1929. P. sz.) 34. Értékpapír forgalmi ügyletekkel ipar szerűen foglalkozók terhére értékpapírforgalmi adót az üzlet keletkezését követő öt év eltelte után nem lehet kiszabni azon a címen, hogy az adólevonásra kötelezett az értékpapírforgalmi adó lerovását a vonatkozó lajstromok bemutatásával nem tudja igazolni. (Közigazgatási bíróság 18,568/1930. P. sz.) 35. Hozománykövetelésnek ingatlan átruházása útján való kielégítése 5°jo vagyonátruházási illeték alá esik. (Közigazgatási bíróság 10,059/1929. P. sz.) 36. Fényűzési forgalmi adó alól való felmentés. (Közigazgatási bíróság 3615/1930. P. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint panaszos a kir. pénzügyigazgatóságtól engedélyt kapott arra, hogy mint bérfuvarozó egy tartalékautomobilt szerezhessen be fényűzési forgalmi adótól mentesen. Panaszos az engedély alapján a beszerzést eszközölte is 1928. évi október hó 24-én, azonban ugyanezt az automobilt 1929. évi január hó 5-én a nélkül, hogy azt használatba vette volna, a kir. adófelügyelőség megállapítása szerint sógorának eladta. Minthogy panaszos az automobilt nem használta bérfuvarozásra, a vétel alkalmával meg nem fizetett fényűzési forgalmi adót terhére előírták. Panaszos tagadja, hogy az automobilt elidegenítette volna, s azt állítja, hogy az sógorának csak ideiglenes használatra engedte át.