Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

(,4 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. kell lenni. A hivatkozott mondatból azt értelemszerűen kimagyarázni, hogy a törvényhozó így akart közvetve olyan jogtételt felállítani, amilyent közvetlenül megelőzőleg az alaptételnél fel nem állított és ami a szakaszok feliratában adott rendszerben és előző törvényi kijelentésekbe ütközik, nem lehet. Itt figyelmen kívül hagyta a szövegezés (quandioque dormilát), hogy arról az esetről, hogy visszterhes vagyonátruházásnál az illeték fizetése függőben tartassék a haszonélvezeti jog terhére tekintettel, szó nincs, viszont a felfüggesztő feltétel esetén a függőbentartás joga fennáll, de itt a mellékszabálynál ezen előfeltétel esetén az önkéntes fizetés visszatérítésének kérdése szabálytalanul maradtnak látszik. Itt a szövegezés a két előbb már megállapított jogi előfeltételt tévesen elírta. Kérdés már most felmerült jogeset folytán csak az, hogy lehet-e magát az életfogytiglani haszonélvezetet felfüggesztő feltételnek tekinteni azon okfejtéssel, hogy a haszonélvezettel terhelt tulajdonjoggal kapott ingatlan korlátlan megszerzése is felfüggesztő feltétel melletti, a haszonélvezeti jog megszerzése pedig a felfüggesztő feltétellel egyenlő hatású, kezdő határidő bekövetkezéséhez van kötve. Nézetünk szerint ezen magyarázatnál logikai hiba van és felfüggesztő feltétel jogi fogalmának figyelmen kívül hagyása. A felfüggesztő feltétel (újabb terminológia szerint : halasztó feltétel, 1. Magánjogi törvénykönyv 1928. IV. fejezet 985. s. k. §-ai 1. AGB. 158. s. k. §) olyan feltétel, amellyel a jogügylet hatályossága egy a jövőbe helyezett legalább szubjektíve bizonytalan eseménytől tétetik függővé ; a szerződés az eddigi bizonytalanságából csak az esemény beálltával vetkőzik ki és a szerződés végérvényes csak az esemény bekövetkezésével lesz. Itt a jogi hatás a feltétellel lép be. A felvetett kérdésnél azonban az eset nem ez. Itt az ügyletkötéssel az ingatlan átruházása feltétlenül megtörténik, a tulajdonátruházás érvényes, ez hatályosul is, a szerző tulajdonossá lesz az ügyletkötés tény én él fogva, ezt az ügyleti akarat nem teszi érvényesség tekintetében semmiféle jövőbeli ténytől függővé. Az okfejtés a tulajdonjogot összetéveszti a közvetlen használat korlátlanságával, holott a tulajdonjogot a haszonélvezeti jog megadása és fennállása meg nem szünteti. Minthogy a fentiek szerint visszterhes vagyonátruházási illeték függőbentartásának illetékjogunk lehetőséget csak a felfüggesztő feltétel melletti vagyonátruházásnak nyújt és a haszonélvezeti jog fenntartása az ingatlan tulajdonjogának felfüggesztő feltétel melletti átruházásával nem azonos, ez utóbbi esetben az illeték függőbentartásának jogi alapja nincs.