Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 57 nek ellenértéke, ott tehát, ahol a mérv az értékhez fűződik, elvileg azon érték irányadó, amilyen értékre az illető hatóság igénybevétele történik. A törvénykezési illetékről szóló 1914 : XLIII. tc. világos szövege általában a per vagy eljárás értékét rendeli döntőnek és e tekintetben kivétel a 22. § intézkedése, amely nem a per vagy eljárás értékét, hanem a fellebbezés bejelentése után a fellebbezési beadvány első példányának első íve után a fellebbezés tárgyának értékét jelöli meg. B tekintetben a rendelkezés a felvetett kérdés mindkét irányú megoldási lehetőségével szemben kivételes, de téves ezen kivételes jellegből azt a következtetést vonni le, hogy csak úgy volna értelme, ha egyébként a beadványokra a pertárgy értéke irányadó. Az 1914 : XLIII. tc. egész szóhasználati rendszere a per tárgya helyett per vagy eljárás tárgyát használja (L. 1. § 1., 4. § 1., 7. § 1. bekezdése és 8. §, 10. §, 11. §, 14. §, 15. 20. §, 24. § stb.) 4s nincs illetékjogi szempontból semmi alapja olyan megkülönböztetésnek, hogy mást értünk per és mást értünk eljárás alatt, nevezetesen, hogy eljárás alatt a törvény a pertől különböző, "tehát perenkívüli eljárást, illetve a perrendtartás által szabályozott olyan eljárást ért, amely nem peres eljárás, tehát hogy perben csakis egy-egy szűkebb értelemben vett pertárgya értéke szerepelhetne. Ezt a jogtechnikai szempontból döntő körülményt az ellenkező felfogás teljesen figyelmen kívül hagyja és ennek a téves kiindulásnak megfelelően a per egész tartama, tehát a felsőbb fok előtti menetében is erőlteti azt, hogy a keresetben előadott érték a döntő (31. §) és csak a leszállítás és felemelés változtathat, holott az alapul fekvő Pp. ezzel ellenkező álláspontot foglal el és a fellebbezés megengedhetőségének kiszámításánál nem a keresetlevélben előadott érték (Pp. 8. § 1. b), 476. § és 1. a kifejlődött nagyterjedelmű joggyakorlatot), sőt újabban (1930 : XXXIV. tc. 24. §) nem is a per tárgya, hanem az ítélet tárgya (felperessel szemben az elutasított, alperessel szemben a megítélt rész) az irányadó, tehát a Pp. rendszerével sem harmonizál ez a megoldás. De ez a felfogás beütközik az 1914 : XLIII. tc. a 35. §-ban kifejezésre juttatott törvényes álláspontba is. A 35. § nemcsak azt mondja, hogy a kereset értékének megváltoztatása, mind felemelése, mind leszállítása, a változtatás kijelentését tartalmazó irat (beadvány vagy jegyzőkönyv) illetékének és az ez után keletkező iratok és határozatok illetékének mértéke tekintetében irányadó, hanem azt is, hogy : «Ugyanez áll a fellebbezési kérelem, megváltoztatásának esetére is». Énnek a törvényes ren-