Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

58 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. delkezésnek semmi értelme sem volna, feleslegesen odadobott tartalomnélküli kijelentés, elírás volna-e ? Akik a 64. §-ra hivatkozással úgy magyarázzák, hogy ez csak utalás ezen utóbbi rendelkezésre, azok figyelmen kívül hagyják, hogy a 64. § önmagában is megáll és csak a fellebbezési kérelem felemelésének esetét szabályozza, a 35. § pedig a változtatás bejelentése utáni további beadvány és jegyzőkönyv illetékéről szól és a fellebbezéssel kapcsolatosan az utolsó mondat erre és nem a 64. § különleges szabályára utal. E szabály alapján tehát a helyes megoldás az, hogy a fellebbezést, egyenrangúlag a keresettel, illetékjogi szempontból az ezzel meginduló eljárás szülőokának tekintjük, amelyből felfakad az elintézés kötelezettsége végett szükséges eljárás úgy, hogy a kereset az elsőfokú bíróság előtti eljárás, a fellebbezés a fellebbezési bíróság előtti eljárás indítja meg, tehát a fellebbezési eljárásban eljárás értéke alatt azt az értéket értjük, amely eljárás tárgyává maga a fellebbezés vagy fellebbezések, vagy fellebbezés és csatlakozási kérelem, vagy kérelmek, illetve ezek felemelése vagy leszállítása tesznek. A Pp. szerint is a fellebbezési bíróság határozatának korlátai nem a kereseti kérelem és ellenkérelem, hanem a fellebbezési kérelem és ellenkérelem. Ezen, a törvényen és a per intézmény illetékjogi szemléletén nyugvó magyarázat mellett nem ellentétes értelműek a 2. § 2., 6. § és 24. § intézkedései sem, sőt összhangban így állanak, mert az utalás mindenütt eljárásra vonatkozik és itt az eljárás szó alatt fellebbezési eljárást (6. §) lehet és kell érteni. A 2. § 2. b) indokolása az, hogy «a magasabb illeték követelése az alaptalan fellebbezések megakadályozását célozza*, tehát a fellebbezéssel kapcsolatos, azzal a fellebbezéssel, amelyet fél beadni akar, nem azzal, amire be sem ad. A megoldás tehát a törvény rendelkezései alapján az, hogy a fellebbezési eljárásban a fellebbezési eljárás értéke (tehát a fellebbezés és csatlakozás, illetve a fellebbezések és csatlakozások az esetleges felemelés vagy leszállítással módosuló, egymásba kapcsolódóan egymást kiegészítő értéke) az irányadó. 73. Haszonélvezeti jog után járó öröklési illeték kiszabásánál a hagyatéki terhet le lehet vonni. (Közigazgatási bíróság 161. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az örökösödés útján szerzett haszonélvezeti jog után is örökösödési illeték jár. Az 1920 : XXXIV. tc. 85. § 1. bekezdése értelmében pedig