Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 39. Tatarozást költség csak már meglevő dolgoknak a javítása által merülhet fel. (Közigazgatási bíróság 12,708/1928. P. sz.) Indokok : Tatarozási költség csak már meglevő dolgoknak a javítása által merülhet fel. Új, addig még meg nem volt dolgok létesítésének a költsége ennélfogva tatarozási költségnek még akkor sem minősíthető, ha a létesített új dolgok beépítés folytán a ház tartozékaivá váltak is. Minthogy pedig a nem vitás tényállás szerint a poroló és vasrács, amelyek létesítési költségei a tatarozási költségek közül kihagyattak, teljesen új, addig még nem létezett dolgok, tehát beruházások, a költségük tatarozási költségnek nem minősíthető. 40. Az adónak az adózóval szemben jogerős megállapítása előtt a kivetés a kincstárral szemben sem emelkedik jogerőre. — Tatarozási költségek levonása házadó alapból. (Közigazgatási bíróság 4673/1930. P. sz.) Indokok : Az adózó azt panaszolja, hogy a tatarozási költségek beszámításának mellőzése alapján eszközölt pótelőírás szabálytalan, mert az eredeti kivetést csak ő támadta meg jogorvoslattal, minek folytán az a kincstárral szemben jogerőre emelkedett ; továbbá, hogy a tatarozási költségek beszámítása megilleti és az 1927 : V. tc. 7. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése vele szemben nem alkalmazható, minthogy az adózó a házát szállodának használja, tehát bérbeadja, a bérösszeget pedig a budapesti szállodások és vendéglősök ipartestületének bizonyítványából kitetszően hatóság engedélyezi és hagyja jóvá. Egyik panasz sem helytálló. Mert az adónak az adózóval szemben jogerős megállapítása előtt a kivetés a kincstárral szemben sem emelkedik jogerőre és így az elévülési időn belül nincs törvényes akadálya a pót előírásnak. Mert továbbá a megtámadott határozat helyesen állapítja meg, hogy az adózó a saját maga által szállodának használt házával szabadon rendelkezhet. A szabadonrendelkezési jognak ugyanis a háztulaj-, donra nézve ebben a vonatkozásban kettős tartalma van. Az egyik az, hogy a háztulajdonos a házát tetszése szerint bérbeadhatja vagy maga használja ; a másik pedig az, hogy bérbeadás esetén a bér és egyéb feltételek megállapítása tekintetében nincs korlátozva a lakásokra és üzlethelyiségekre nézve a lakásrendeletekben foglalt hatósági rendelkezésekkel. Az ilytartalmú szabadrendelkezési jog pedig a panaszost megillette, mert reá,