Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

64 Közigazgatási és Pénziigyijogi Döntvénytár. 79. Xincs helye annak, hogy a törvényszerű legkisebb értékhez a mellékszolgáltatások értéke hozzászámíttassék. /ir.. . . , ,Knn Mn^ r> (Közigazgatási Dirosag 1533/1927. P. sz.) Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert az 1920 : XXXIV. tc. 25., 26. és 27. §-aiban foglalt rendelkezések egybevetett helyes értelme szerint adásvételi ügyleteknél az illetékkiszabás alapjául kell venni vagy a vételárnak és a mellékszolgáltatásoknak együttes összegét vagy az ingatlanok közönséges forgalmi értékét avagy pedig azok legkisebb törvényszerű értékét, de nincs helye annak, hogy a törvényszerű legkisebb értékhez — amint ezt a megtámadott határozat tette — a mellékszolgáltatások értéke hozzászámíttassék. Az adott esetben a három érték alap közül a legnagyobb a törvényszerű legkisebb érték, miért az illetéket a megtámadott határozatban is 5779 K-ban megállapított legkisebb törvényszerű értéktől, kikerekítve 5780 K-tól (arany) 5%-kal 289 K-ban (arany) kellett és lehetett csak megállapítani. 80. A telekkönyvi kiigazítás, mint nem önálló tulajdonjog szerzési cím a vagyonátruházási illeték alá nem esik. (Közigazgatási bíróság 4793/1927. P. sz.) Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert e bíróság állandó gyakorlata szerint a telekkönyvi kiigazítás, mint nem önálló tulajdonjog szerzési cím az ill. díjj. 16. tételének A. b) pontjában meghatározott illeték alá nem esik, azt pedig a panaszolt határozat vagy az elsőfokú kiszabás sem állítja, még kevésbbé igazolja, hogy az adott esetben a telekkönyvi kiigazítás valamely jogügyletet takarna, vagy pedig a felek a tényleges szerzési címnek megfelelő illetéket még meg nem fizették volna, amely esetekben pedig szintén nem a kiigazítás, hanem a tényleges jogszerzés címe esnék a megfelelő illeték alá. 81. Az adók és illetékekre az egyetemlegesség csak akkor és annyiban követelhető, amikor és amennyiben a tartozás az elsősorban kötelezettől be nem hajtható. (Közigazgatási bíróság 23,891/1926. P. sz.) Indokok: Igaz ugyan, hogy a panaszolt határozat felhívott törvényszakasz 3. bekezdése egyetemleges felelősséget állapít meg