Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. öl ügylet í j pesten a gyár helyiségében köttetett meg L. Somával, mint a panaszos cég tulajdonosával és a vételár ugyanennek Budapesten fizettetett ki a Palace-szállodában és panaszos 1926 augusztus 13. és november 13-dikai levelei szerint is a vételár Budapesten fizetendő, végül mert a panaszban maga panaszos is elismeri, hogy üzletek kötése végett Budapestre szokott jönni és a vizsgálat összes adatai szerint panaszos ügyletek kötése végett rendszeresen jár Budapestre, ahol mindig a Palace-szállodában száll meg, panaszos tehát jövedelemszerzés céljából rendszeresen jár belföldre és itt tartózkodik is az ügyletek megkötése végett. (1921 . XXXIX. le. 29. §. 6-ik bekezdés.) 76. Osztályos egyességben életfogytiglan terjedő haszonélvezeti jog helyett csak özvegyi jognak biztosítása, az illeték követelésének jogát nem érinti. (Közigazgatási bíróság 2103/1927. P. sz.) Indokok: Nem lehetett a panasznak egészben helyet adni, mert hazai jogunk értelmében, amint ez a polgári törvénytervezel 1555. §-ában is kifejezésre jut az özvegyi jog a hagyaték haszonélvezetéből áll és így az a körülmény, hogy a panaszos a hagyaték felett kötött osztályos egyességben az életfogytiglan terjedő haszonélvezeti jog helyett csak özvegyi jogot tartott fenn, az illeték követelhetésének jogát nem érinti és csupán azt jelenti, hogy esetleges férjhezmenetel esetén haszonélvezeti joga megszűnik. Minthogy azonban a nyers házbér jövedelem vagyis 203,431 koronának 50 %-a a törvényszerű legkisebb értéket már önmagában kifejezi aranyban, s ehhez képest a törvényszerű legkisebb érték az adott esetben 101,715 koronát és a haszonélvezett ingatlan részt illetőleg a haszonélvezet ériéke gyanánt 25,420 koronát tesz ki aranyban, a fizetendő városi ingatlan vagyonátruházási illetéket szabályszerű kikerekítés mellett a tulajdonjog bekebelezés után 101,710 koronától 3%-kai 3051 K 30 fillérben'és az özvegyi jog (haszonélvezeti) bekebelezése után 25,420 koronától 3%-kai 762 K 60 fillérben (arany) kellett megállapítani annál is inkább, mert szabályellenes a panaszolt határozattal fenntartott kiszabásnak a törvényszerű legkisebb érték meghatározása céljából követett az a kiszámítási módja, amely szerint a 0 5% -kai kiszámított törvényszerű legkisebb érték 18,000-rel szorozva és 14,500-al osztva a helyes 101,715 és illetőleg 25,420 koronával szemben 126,267 és illetőleg 31,570 koronában határoztatott meg, holott a felterjesztő jelentésben hivatkozott 4600. P. M. 1925. számú rendelet 7. §-nak alkalmazása az adott esetben nem az illeték