Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

48 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. zetgyülés által e célból alakílott külön ellenőrző bizottságnak bejelenteni köteles. Nem lépte tehát túl a pénzügyminiszter az említett törvényben adott felhatalmazás határát akkor, amidőn oly célból, hogy az aranykorona átszámítási kulcsának 1925. évi július hó 15-ikétol 17%-al történt leszállítása mellett is fennmaradjanak a földadóból származó eddigi bevételek és ne veszélyezlessék az államháztartás egyensúlyának tartós alapra való helyezése és fennmaradása, 4400/1925. P. M. számú rendeletével a 25%-os földadó alapját képező kataszteri tiszta jövedelmet 17%-al felemelte ; azzal pedig, hogy ezt a rendeletét, amint ez a bírósághoz 81,100/1927. szám. alatt intézett nyilatkozatából kitűnik -— a nemzetgyűlés 30-as ellenőrző bizottságának bemulatta — a törvény által adott felhatalmazás feltételének eleget tett. Mindezeknélfogva és még azért, mert az 1926 : XV. tc. 16. §-ának második bekezdése az 1924. évi IV. tc. alapján kiadott rendeleteket, tehát az 1925. évi 4400. P. M. számú rendeletet is — az alapul szolgáló felhatalmazás megszűnése után is hatályban állónak mondotta ki, a bíróságnak az* említeti rendelet törvényes voltát meg kellett állapítani A pénzügyminiszter 1925. évi 159,447. számú rendeletének az az intézkedése, mely szerint a földadó az 1926. évre nem a 17%-al felemelt, hanem az eredeti kataszteri tiszta jövedelem után 29 25%-al vetendő ki, csupán az adó kiszámításának egyszerűsítését célozta és nem áll ellentétben a 4400/1925. P. M. számú rendelet 2. §. második bekezdésében foglalt rendelkezéssel, mert ez a kiszámítási mód ugyanazt eredményezi, mintha a 17%-al felemelt kataszteri tiszta jövedelem 25%-ával vettetnék ki a földadó. Az 1926 : XV. tc.-nek fentebb hivatkozott rendelkezése folytán a panasz ama részének sem lehetett helyet adni, hogy 1926. évi július 1-től kezdve a kataszteri tiszta jövedelem 20%-ával vettessék ki a földadó. 67. Az állami kedvezményeket élvező üzemág jövedelme a vállalat tulajdonosainak jövedelemadó alapjából nem vonhatók le. (Közigazgatási bíróság 1810/1928. P. sz.) indokok: A bizottsági előadó azt kifogásolja, hogy az adófelszólamlási bizottság a jövedelemadó megállapításánál a Taussig Sámuel és Fiai cég részére engedélyezett állami kedvezményeket figyelembe vette, illetőleg a jövedelemadó alapjából a hazai ipar fejlesztése céljából az 1907. évi III. tc. által adómentesnek nyilvánított vállalati jövedelmet levonta.