Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 65. Bérbeadott mezőgazdasági szeszgyár után házbéradó nem jár. (Közigazgatási bíróság 8671 4926. P. sz.) indokok: A nem vitás tényállás szerint a panaszos a föld­birtokával együtt bérbeadia a földbirtokon levő mezőgazdasági szeszgyárat is egységes összegben megállapított haszonbérért. A panaszos a mezőgazdasági szeszgyári épületek után kivetett házadó törlését kéri és azok állandó házadó mentességét vitatja a 200 1925. P. M. számú rendelet 4. §-a 2. pontja alapján, amely a földbirtokkal együtt bérbeadott gazdasági épületek adó­mentességét biztosítja, továbbá a 300 1925. P. M. számú ren­delet 2. §-a 6. pontjára utalással, amely szerint a föld vagy ház­adó alá eső vagyontárggyal egyült bérbeadóit olyan tárgyak, amelyek az említett két hozadéki adó egyikének sem tárgyai, a reájuk eső haszonbéri összeg után általános keresetiadó alá esnek. A panasz nem helytálló. Mert a 200 1915. P. M. sz. ren­delet 4. §-a 1. bek. világos rendelkezése szerint a 2. §-ban em­lített épületeknek — a hova a szóbanforgó mezőgazdasági szesz­gyári épületek is tartoznak — az adómentessége bérbeadás ese­tén megszűnik. Ez alól az általános szabály alól az idézett 4. §. 2. bek.-ben 1 —5. pont alatt felsorolt esetekben van kivétel. Ilyen kivétel az 1. pont szerint a földbirtokkal egyült bérbeadott gaz­dasági épület is, amely bérbeadás esetén is állandóan adómen­tes marad. Az ügydöntő kérdés ennélfogva az, hogy a mezőgaz­dasági szeszgyár épülete gazdasági épületnek minősül-e? Ezt a kérdést nemleges értelemben kellelt eldönteni. Mert gazdasági épületnek csak a termelés céljából szükséges épületeket lehet minősíteni. A gazdasági termeivények feldolgozására szükséges épületek pedig nyilvánvalóan gyári, illetőleg gyárakhoz hasonló ipari telepi épületek, amelyeket a 2. §. 6. pontja a gazdasági épületektől világosan megkülönböztet. A 4. §. 2. bek. 4. pontjá­nak kiterjesztő magyarázata tehát, úgy ennek folytán, mint a helyes jogszabálymagyarázat elvénél fogva ki van zárva. •— Nem helytálló a 300/1925. P. M. számú rendelet 2. §. 6. pontjára való hivatkozás sem. Mert az idézett rendelethely a benne em­lített adótárgy általános kereseti adóköteles voltát állapítja meg, a nélkül azonban, hogy a házadó alá eső voltát kizárná. 66. A földadó rendeletileg történt felemelése törvényes felhatalmazáson alapszik. (Közigazgatási bíróság 15,346/1927. P. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom