Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 39 55. Szövetkezeti tagok visszavásárlási tőkéi nem számíthatók a saját tökéhez. (Közigazgatási bíróság 26,763/1926. P. sz. Indokok: Panaszos kifogásolja azt, hogy a tagok vásárlásainak visszatérítési tokéit nem számították a szövetkezet saját tőkéjéhez, holott a közgyűlés felhatalmazása alapján a vásárlási visszatérítés címén a tagoknak jóváírt összegekből az igazgatóság a tagok részére üzletrészeket állít ki. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. Az innen elrendelt bizonyítás során megállapítást nyert, hogy az 1921/22. évi mérlegben a tagok vásárlásainak visszatérítési tőkéi címén kimutatott" 14.266,679 korona 62 fillér a következő tételekből adódik: az 1921/22. üzletévben üzletrészek jegyzésére tényleg felhasznált és a felhasználás folytán a szövetkezeti alaptőkeszámlán kimutatott 2.327,600 korona levonása után mutatkozó 230,147 korona 59 fillér maradékból — a részjegykiegészítés címén befolyt 11,795 korona 58 fillérből, — továbbá a közgyűlés határozata értelmében a megelőző 1920/21. évi vásárlási visszatérítésért a tagoknak jóváírt 4.024,736 korona 45 fillérből és végül az 1921 22. üzletévre előirányzott 10.000,000 koronából. Ezen számla terhére közgyűlési határozat alapján az igazgatóság a tagok vásárlási visszatérítési számláján mutatkozó minden 100 koronából új üzletrészeket állíthat ki mindaddig, míg a vásárlási visszatérítésből jegyezni kötelezett 100 koronás üzletrészek száma valamely tagnál a 200 darabot el nem éri, — az ezt meghaladó összeg a tag kívánságára készpénzben fizetendő ki, vagy folyószámlája javára irandó. A szóbanforgó számla javára írt össszegek tehát a szövetkezeti tagok tulajdonát képezik és üzletrészekké s mint ilyenek a szövetkezet alaptőkéjévé akkor válnak, mikor üzletrészek jegyzésére tényleg fel lesznek használva. A számla egyenlege gyanánt a mérlegben kimutatott összeg lényegében két részből áll, úgymint a közgyűlés által megállapított és a tagok javára írt vásárlási visszatérítésekből és az erre a célra előirányzott, illetőleg tartalékolt összegből. Alaptőkének tehát a szóbanforgó számla nem minősíthető, mert csak a befizetett üzletrészek minősíthetők annak és a tagokat megillető vásárlási visszatérítés is csak akkor válik befizetett üzletrésszé, amikor új üzletrészek jegyzésére tényleg fel lesz használva és még kevésbbé minősíthető a vásárlási visszatérítésekre előirányzott összeg alaptőkének, mert ez tartalék és vásárlási visszatérítéssé is csak akkor válik, amikor a közgvűlés a vásárlási visszatérítést megállapítja. Az 1922 : XXIV. tc. 21. §-a szerint saját tőke alatt a befi-