Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 37 lelek az illetéket a bejelentés alkalmával lefizetni is kívánják, az illeték előzetes kiszabását és a fizetés elfogadását akkor is teljesíteni kell. ha a kiszabá>hoz szükséges összes adatok netán rendelkezésre nem állanak i<. fennmaradván természetesen a jog arra, hogy amennuben a végleges kiszabásnál magasabb érlek vétetnék alapul, a különbözet erejéig pólkiszabás foganatosítiassék. A panaszosok pedig az említett és egyéb rendelkezés híján, a uirosi ingatlan átruházási illeték tekintetében is irányadó szabályszerűit az 1924. évi június hó 30-án posta útján befizetett összeggel a végleges kiszabásnál is alapul elfogadott 100 millió korona összegtől a fizetés napján fennállott szabályok szerinti teljes mértékben annál is inkább eleget tettek, mert a m. kir. Pénzügyminiszternek e bírósághoz 1927. évi június hó 21-én 38,618 1927.—MII. a) sz. a. intézett átiratához csatolt hasonszámú rendelete szerint az 1924. évi 5001 P.M. számú rendelet intézkedéseinek valódi akaratit szemelőlt tartva, a rendeletnek az a helyes értelme, hogy pólkiszabásoknál, illetőleg előzetes fizetés esetén, ha a kötelező előzetes kiszabás elmaradt is, annak megállapítása céljából, hogy van-e pótilleték kiszabásának helye, csak az előzetes kiszabása, illetőleg előzetes fizetés alkalmával az előzetes kiszabás elmaradása esetében is. csak a fizetés időpontjában fennállolt szabályok lehetnek irányadók, s hogy a papírkoronában kötelező előzetes kiszabás elmaradása esetében ennélfogva, ha a kiszabás már az aranykorona alapon való kötelező számítása életbelépte után történik meg, aranykorona alapon előírást, illetőleg kiszabást csak a papírkoronában teljesített fizetés aranyalapra való átszámításával kell és illetőleg szabad foganatosítani. Megjegyzi a bíróság, hogy ez ítélet rendelkező része alapján a panaszosok pótindokaiban előterjesztett kérelmét azért is tárgytalannak tekintette, mert az alapbefizetés jogossága kifogás tárgyává nem tétetett, s hogy a két példányban benyújtott panasznak csak egyike, a szövegen kívül külön aláírás nélkül vezetett, fölösleges lerovás címén bélyeg visszatérítése iránti kérelmet tartalmazó feljegyzést figyelembe azért sem vette, mert a visszatérítés kérése nem az 1920. évi \.\!Y. törvénycikk 26. §-ára alapítottan történt, a feleslegesen (tartozatlanul) történt lerovás kérdésében pedig még alsófokú határozat sem hozatott. 54. Az 192í június 30-ig az addig érvényben állott illetékszabályok szerint már előirt és befizetett összegek aranyalapon az eredeti befizetéstől eltérő összegben újból nem köuetelhetők.