Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzű$yijogi Döntvénytár. 27 Ebből okszerűen folyik, hogy az adósnak a leiéibehelyezés elhalasztására irányuló beadványa sem eshetik az eljárás, hanem csupán a kérelem tárgyának értéke szerint járó illeték alá, meri ellenkező esetben az illeték mértéke szempontjából rosszabb helyzetbe jutna az egyszerű halasztás iránti kérelemmel, mint a fellebbvitel természetével bíró előterjesztéssel. Mindezeknél fogva a m. kir. közigazgatási bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a panaszos illetéklerovási kötelezettségének eleget tett akkor, amikor a szóban forgó beadványa után 20,000 korona illetéket rótt le. 41. Az a malom, amely cseretelep részére őröl, olyan elbírálás alá esik, mintha idegen őrleménykereskedő részére teljesítene őrlést és ezért az őrlést kereskedelmi őrlés gyanánt kell forgalmiadó alá vonni. (Közigazgatási bíróság 21,074/1926. P. sz.) Indokok: A törvényes felhatalmazás alapján kiadott95,691/1925. P. M. számú rendelet 5. §-a értelmében a malom telepén kívül lebonyolítandó minden cserélés (cseretelep) a rendes kereskedelmi forgalom körébe tartozó kereseti tevékenységnek tekintendő és az 1921 : XXXIX. tc. 30. §-a alá esik, az a malom tehát, amely cseretelep részére őröl, olyan elbírálás alá esik, mintha idegen őrleménykereskedő részére teljesítene őrlést és ezért az őrlést kereskedelmi őrlés gyanánt kell forgalmiadó alá vonni. Az kétségtelen, hogy a jelen esetben szereplő cseretelepek a panaszos malmának telepén kívül vannak, mert hiszen kivétel nélkül mind más községben is vannak, mini a panaszos malma, az pedig kétségtelen, hogy az idézett rendelet telep alatt a malom székhelyét, az üzleti tevékenység központját, az üzlet vezetésének helvét érti, amely az 1875: XXXVII. tc. (kereskedelmi törvény) 157. §-ából is kitetszőleg részvénytársaságoknál is egy és ugyanazon üzletkörre nézve csak egy és egy helyen lehet. Nem ügydöntő az, hogy a kérdéses cseretelepek nem önálló jogalanyok, hanem csak a panaszos részvénytársaságnak expozitúrái, mintegy fiókjai vagy helyi ügynökségei, mert az idézett rendelet 5. §-ának második bekezdése éppen azt mondja, hogy a cseretelep részére őrlés olyan, mintha idegen őrleménykereskedő részére teljesített őrlés lenne, miből világos, hogy maga a rendelet is abból indult ki, hogy a cseretelep a malomra nézve nem idegen jogalany, hanem annak üzleti szervezetéhez tartozik. És nem ügydöntő az sem, hogy a panaszos az őrleméuyt a cseretelepnek sem el nem adta, sem azzal el nem cserélte, mert az idézett