Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

26 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. földbirtoka mit és mennyit jövedelmezett. Ezt a jövedelmet az adózó bizonyítani tartozik. Nem vitás, hogy a panaszos 1088 mm búzát kapott a bérlőitől. Ennek az ellenértéke az ő jövedelme. Panaszos nem igazolta, hogy mikor mennyi búzát kapott és hogy ezt mikor mennyiért adta el. Tehát a szabályoknak megfelelő becslés és értékelés eredményét kellett irányadónak tekinteni. E részben tehát összehasonlításra (L. jövedelme) alapítani a döntést azért nem lehet, mert egyenlő értékű minőségű és fekvésű földbirtokoknál is a különböző befektetések és munkálatok folytán a jövedelmezőség a tápasztalatok szerint rendszerint eltérő. A házbirtok jövedelmét illetően is alaptalan a panasz, mert ez a tétel is a fennálló szabályok betartásával állapíttatott meg. 40. A kényszeregyességi illeték letétbehelyezésének elhalasztására irányuló beadvány 160 P bélyegqel látandó el. Tr„ . (Közigazgatási Dirosag 11,294/1927. P. sz.) Indokok: A csődönkívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. M. E. számú rendelet 16. §-a szerint az adós a törvénykezési (egyességi) illeték letétbehelyezésére kötelezendő és erre a kérelmére 15 napnál nem hosszabb halasztás adható. Az adott esetben a panaszos, mint adós 18.000,000 K törvénykezési illeték letételére köteleztetett, amire halasztást kérve, kérvényét 20,000 koronás bélyeggel látta el. Azon az alapon, hogy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásban lerovandó törvénykezési illetékekről szóló 1926. évi 27,300. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontja szerint az adósnak az eljárás megindítása iránt benyújtott beadványa, az eljárás tárgya értékének, vagyis a leltárilag feltüntetett aktívák értékének minden egész vagy megkezdett 1.000,000 koronája után 5000 K, egyéb beadványa pedig 1000 K illeték alá esik, — a panaszostól a szóban forgó halasztási kérvény illetéke fejében, a kereken 577 millióra rugó aktívák értékének alapulvételével, a már lerótt 20,000 K-n felül még 557,000 K illetéket követelnek, vagyis 1.000,000-ként 1000 koronát. Ennek a követelésnek alaptalanságát vitató panaszt helytállónak kellett elismerni. A hivatkozott rendelet 4. §-a szerint ugyanis a pénzbeli marasztalást tartalmazó bírói letétet utalványozó végzés ellen akár az adós, akár más érdekelt fél által beadott előterjesztés, a megtámadott végzés tárgyának értéke szerint minden egész vagy megkezdett 1.000,000 K után 1000 korona illeték alá esik.