Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

18 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. tett vagy jogellenesen beszedett köztartozások visszatérítése — tartozatlan fizetés címén — az elévülési határidőn belül kérhető ugyan, de az ugyanazon §. második bekezdése szerint a jogerő­sen megállapított köztartozások — akár elmulasztatott, akár nem meríttetett ki a jogorvoslat — nem kövelelhetők vissza. A jelen ügyben pedig ez az eset áll fenn, amennyiben a panaszos a kiszabás ellen annak idején jogorvoslattal nem élt s így a kiszabás jogerőssé vált. 30. Ismeretlen egyén (ki névaláírása után sza­kácsnőnek van jelezve) részére való kézbesítés nem tekinthető a panaszló részére való kézbesítésnek. — Zárlati eljárás során a pertárgy értékének bírói meg­állapítása szóba nem jöhet és az eljárás tárgyának értékéül a zárlatot kérő fél által bejelentett összeget (Közigazgatási bíróság 2894/1926. P. sz.) Indokok: A kir. pénzügyigazgatóságnak 1925. évi 35,131. számú határozatát egy ismeretlen egyénnek kézbesítették, ki név­aláírása után szakácsnőnek van jelezve. Minthogy ez a kézbesítés a panaszló részére történtnek nem tekinthető s azzal a jogorvos­lati határidő kezdetét nem vette, az annak megtörténtét követő 19. napon iktatott panaszt nem jogosan utasította vissza elkésés miatt a kir. pénzügyigazgatóság. Az ügy érdemében az ügyiratokból az a tényállás állapít­ható meg, hogy a panaszló ügyvéd ügyfele nevében bizonyos ingóságokra — melyeknek értékét 5.000,000 K-ban jelölte meg — zárlatot kért, a zárlat foganatosítása után két kétíves példányban észrevételeket adott be 1200 K bélyegilleték lerovásával, majd egy bélyegtelen zárlatmegszüntetési kérvényt adott be. Az észrevételek bélyeghiánya 381,600 K-ban, a megszünte­tési kérvény bélyeghiánya 381,000 K-ban az alapon állapíttatott meg, hogy a zárlat foganatosítása alkalmával az összeírt ingó­ságok 3,802.200,000 K-ra becsültettek s a kir. pénzügyigazgató­ság ebben a bíróság részéről tudomásul vett becslésben a fél által bejelentett eljárási tárgyértéknek a bíróság által történt üj megállapítását — felemelését — látja. Ez álláspont azon bantéves, mert az 1914 : XLIII. tc. 32. §-a szerint a bíróság értékmegállapításának csak a per folyamán, kere­setindítás esetében s a keresetben bejelentett pertárgyértékkel szemben van helye, de a zárlati eljárás során a pertárgy értéké­nek bírói megállapítása szóba sem jöhet és az eljárás tárgyának

Next

/
Oldalképek
Tartalom