Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási rs Pénzügyijogi Döntvénytár. 19 ériekéül a zárlatot kérő fél állal bejelentett összeget kell venni s ehhez képest az 1914:XL1U le. 1. §. 2. pontja, 4. §-a, továbbá a/. 1924. évi 10,300. számú pénzügyminiszteri rendelet 35. §. 2. és 3. pontja érielmében az észrevételeken 800 K, a megszüntetési kérvénven 500 K illetéket kellett leróni s az utóbbi beadvány bélyeghiánya címén 2000 K-át kitevő négyszeres illeték jár, melybe azonban be kell számítani az észrevételeken tartozatlanul lerótt 400 K-át. 31. Az új részuénykibocsájtással egyidejűleg beszedett tulajdonképpeni felpénz azonnal és előzetes tartalékolás nélkül az alaptőkére való fordíttatás eseten kétszeres részvénykibocsájtási illeték fizetésének helye nincs. (Közigazgatási bíróság 14,821/1926. P. sz.) Indokok: Nem lehetett a panasznak egészben helyet adni, mert a panaszban felszámított 1.410,000 K illetéken felül a részvényeknek 10,000 db 5000 K-ás részvény kibocsátásával történt összevonása után az 1920 : XXIV. tc. 14. §-ának 5. pontja alapján 5000 K-álól I. fokozattal 25 K x 10,000 = 250,000 K illeték külön fizetendő s így az összes illeték helyes számítással 1.660,000 K-át tesz ki. Ily értelemben a panasznak azért kellett helyet adni, mert a kiszabás alapjául szolgált közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat és az elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett központi értesítőkivonat szerint a panaszos eredetileg 3.000,000 K alaptőkéjét egyidoben és ugyanazon határozattal emelte fel 50.000,000 K-ra akként, hogy az alaptőke felemelésére 45.000,000 K-át 45,000 db üj részvény kibocsájtása útján szedett be, 2.000,000 K-át jjedig az eddigi tartalékalapból használt fel, ilyen esetekben pedig, amikor az új részvénykibocsátással egyidejűleg beszedett tulajdonképpeni felpénz azonnal és előzetes tartalékolás nélkül fordíüatik az alaptőkére, e bíróságnak az 1920: XXIV. tcikkre vonatkozó törvényjavaslat indokaiban foglaltak alapján kifejlődött gyakorlata szerint a tartalékolás nélkül alaptőkére beszedett összegtől kétszeres részvénykiboesátási illeték fizetésének helye nincs s így a panaszos által fizetendő illeték helyes számítással 1000 K-tól III. fok szerint 30 K X 4500 == 1.350,000 K-át, a tartalékalapból alaptőkére átszámolt 2.000,000 K-tól Ili. fok szerint 60,000 K-át és az első bekezdés szerint a részvényösszevonástól 1. fok szerint 250,000 K át, összesen tehát 1.660,000 K-át tesz ki. -2*