Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. szolgálat, ellenérték fejében, akár természeti, akár jogi személy vagy erkölcsi testület részéről bevétel elérésére irányuló szán­dékkal rendszeresen teljesíttetik, tekintet nélkül arra, hogy a tevé­kenység kifejlőjének van-e ebből nyeresége vagy sem és hogy az elért nyereség minő célokra fordíttatik. Különben is a fürdőt — díjfizetés ellenében — nem csupán egyházközségi tagok, hanem idegenek is használhatják és tényleg használják is, ennélfogva a fürdő bevételei egyházi szolgáltatásnak (egyházi adónap) nyilván­valóan nem tekinthetők. 25. Ügyvéd által vezetett pénztárkönyv bizo­nyító erővel bír. _„ . y (Közigazgatási birosag 18,269/1926. P. sz.) Indokok: A keresetiadóra vonatkozólag a panaszos részle­tes és számszerű bevallást adott. Az elsőfokú kivetés ennek a bevallásnak alapján történt, úgy azonban, hogy a kir. adóhivatal két kiadási tételt nem fogadott el. Az adózó fél már fellebbezé­sében felajánlotta összes ügyvédi könyveinek bemutatását a be­vallás tételeinek igazolása céljából. Az adófelszólamlási bizottság azonban — amely előtt a fél megjelent és főkönyvét és segédköny­veit felmutatni kívánta — a könyvbizonyítás mellőzésével becslés útján állapította meg az adóalapot. Az adófelszólamlási bizottságnak ez az eljárása merőben sza­bálytalan. Eltekintve ugyanis attól, hogy a tényleges jövedelem könyv­szerű bizonyításától az adóköteles felet soha elzárni nem szabad, adóztatási jogelv, hogy valamely jövedelemforrásból eredő jöve­delmet csak akkor lehet becslés útján megállapítani, ha szám­szerű adatok rendelkezésre nem állanak, vagy pedig ezek az ada­tok nem kielégítők, illetve nem bizonyítottak. A 300/1925. sz. K. H. Ö. 50. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügyminiszter 30,000/1925. sz. a. kiadott rendeletének VI. 17. pontja az ügyvédet pénztárkönyv vezetésére kötelezi. Ebből nemcsak a könyv vezetésére vonatkozó kötelezett­ség, hanem az a jog is következik, hogy az ügyvéd a szabály­szerűen vezetett pénztárkönyvvel bizonyíthat is. Az adófelszólamlási bizottság tehát a könyvbizonyítás elől helytelenül zárkózott el, s ezért a határozatnak a keresetiadóra és az azzal kapcsolatos jövedelemadóra vonatkozó részét háláljon kívül kellett helyezni. A vagyonadóra vonatkozóan az adóköteles fél állításait a pa­naszolt határozat tárgyalás alá sem vette és azokkal nem foglal­kozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom