Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 3 tán visszajáró és levonásba hozható forgalmi adó beszámításával csupán a kézhezvett ártöbblet ulán rótta le a forgalmi adót. 3. Felszólamlást bizottság elsőfokúlag kereseti adót nem állapíthat meg. (Közigazgatási bíróság 7891/1926. P. sz.) Indokok: A felterjesztő jelentésből kitetszően D. és P. cégre illetőleg ennek birtokosára D. V.-ra a m. kir. adókivatal a dr. W. M. ecetgyári bérlő által fizetett haszonbéri jövedelem után kereseti adót nem vetett ki, miért is az adóhivatalnak ezt a mulasztását a felszólamlási bizottság pótolta és az általános kereseti adót elsőfokon, a megtámadott határozattal megállapította. A felszólamlási bizottságnak ez az eljárása azonban nyilván szabályellenes. Mert az általános kereseti adó elsőfokú megállapítása a kir. adóbivatal hatáskörébe tartozik s ezt az adóalapot a felszólamlási bizottság csak másodfokon bírálhatja felül fellebbezésre vagy hivatalból. Ezért a szabályellenesen keletkezett megtámadott határozatot hatályon kívül kelleit helyezni. A kir. adóhivatalnak az adóalap megállapítása előtt az adózót fel kell hívni a vallomása beadására és a felhívás eredménytelensége esetén bírságot is kell kiszabni. 4. A magánalkalmazottak nyugdijának átértékelése iránt folytatott bírósági eljárásokban is, amennyiben az ítéleti illeték kiszabás alapján fizetendő, a készpénzben fizetendő ítéleti illetéknek fizetési kötelezettsége a panaszost csak a költségekben való marasztalás arányában, a feljegyzendő bélyegek értéke pedig egészben terheli. (Közigazgatási bíróság 22,718/1926. P. sz.) Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelése iránt folvtatott bírósági eljárásokban lerovandó törvénykezési illetékeket a magyar királyi pénzügyminiszter az 1926. évi XVI. tc. 23. §-ában nyert felhatalmazás alapján újból szabályozta és az erről kiadott és a rendelkező részben már hivatkozott rendeleiben kimondotta, hogy azt minden 1924 június 30. napja után hozott ítéletre alkalmazni kell és mert a kiszabás alapjául szolgált ítéletekből a költségekben való marasztalás aránya szabatosan ki nem tűnik s így e részben esetleg a bíróság megkérdezésének szüksége is felmerült, és végül, mert a részköltségben való marasztalás az 1*