Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. egész illetékre kiierjedő fizetési kötelezettséget az 1914 : XLHL tc. 79. §-ának 4. bekezdése értelmében csak a feljegyzett bélyegek tekintetében vonja maga után, míg ellenben a készpénzben fizetendő ítéleti illeték fizetési kötelezettségét minden esetben és feltétlenül ugyanazon törvény 55. §-a határozza meg és pedig a költségekben való marasztalás arányában. 5. Ha a társaságba egy passzívé álló üzlet vitetik be, úgy ez illetékalapnak nem tekinthető, úgyszintén kölcsönszerzés tekintetében vállalt kötelezettség sem, mert vagyonbetétnek ez sem minősül. (Közigaizgatási bíróság 16,963/1926. P. sz.) Indokok: A panaszolt illeték tárgya az a társasági szerződés, amelyet panaszos és D. Gy. kötöttek, és amely szerint a közkereseti társaság akként alakul, hogy abba D. Gy. beviszi az üzletét és panaszos pedig átvállalja a 330 millió korona üzleti adósságot. A 330 millió korona üzleti adósság fedezetét a 230 millió korona árukészlet képezi. Panaszos kötelezi azonkívül a szerződésben magát 100 millió korona kölcsöntőkének a szerzésére, hogy az aktívummal nem fedezeti 100 millió korona üzleti adósság kiegyenlíthető legyen. A 100 millió korona kölcsön törlesztésére vonatkozólag is rendelkezik a szerződés. Ebből a tényállásból kitűnik, hogy a társaságba egy passzívummal bíró üzletet vittek be, amely az 1920: XXIV. tc. 13. §. 5. pontja szerint esik illeték alá;" hasonlókép nem tekinthető illetékalapnak a panaszosnak egy 100 millió koronás kölcsön szerzése tekintetében vállalt kötelezettség sem, mert vagyonbetétnek ez sem minősül. Minthogy a most hivatkozott törvényszakasz szerint az illeték alapja a tiszta vagyonérték, ami jelen esetben nincs, mégis figyelemmel az 1924. évi 68,600 P. M. rendelet 10. §." 2. bekezdésében foglalt rendelkezésekre, amely szerint a társasági szerződés illetéke 200,000 K-nál kevesebb nem lehet, azt a rendelkező rész szerinti összegre kellett helyesbíteni. 6. Motorkerékpár magánforgalma nem esik fényűzési forgalmi adó alá. (Közigazgatási bíróság 24,887/1926. P. sz.) Indokok: így kellelt határozni, mert a 142,909/1921. számú pénzügyminiszteri rendelet a személyszállító automobilok magánforgalmát adóztatja meg, a motorkerékpár pedig, amely lábbal hozatik működésbe a személyszállító automobil körébe nem tar-