Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

70 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. pon belül kérhető: a panaszos társaságnak visszatérítésre való igénye csupán e törvényes korlátozásra való tekintettel volt meg­állapítható. A panaszos társaságnak az említeti törvénycikk 2. bekezdé­sére vonatkozó hivatkozását helytállónak elismerni és ehhez ké­pest az egész befizetett összeg visszatérítését elrendelni pedig azért nem lehetett, mert a jelen esetben az a körülmény, amelyre a tartozatlan fizetés visszatérítésére irányuló kérelem joggal alapít­ható, nem a befizetést követő hat hónap eltelte után, a 6369 1924. sz. közigazgatási bírósági ítélet meghozatalakor, hanem nyomban a befizetés tényével megtörtént, mert a jelen esetben a befizetett forgalmiadó a törvény fent kifejtett rendelkezései szerint már a befizetés időpontjában tartozatlan fizetést jelentett és már ekkor megvolt a törvényes jogalap arra, hogy a panaszos társaság az így felhasznált szén értéke után befizetett forgalmiadót, mint tartozatlan fizetést, visszakövetelhesse. . A közigazgatási bíróság az említett ítéletben csupán egy kon­krét esetben mondotta ki, hogy a panaszos vállalat az általa ter­melt és saját üzemeiben felhasznált áruk értéke után a törvény rendelkezései szerint forgalmiadót fizetni nem tartozik és így nyil­vánvaló, hogy nem ennek az ítéletnek meghozatala folytán váltak tartozatlan fizetésekké a más vállalatok által hasonló esetekben történt forgalmiadó lerovások, hanem ezek kezdettől fogva a tör­vény alapján és a befizetés ténye folytán, tartozatlan fizetéseket jelen­tettek. Ezekre a befizetésekre vonatkozólag már az említett bírói íté­let meghozatala előtt a visszatérítésre való jogigény kétségtelenül megnyílt és így bekövetkezett az a körülmény, amelyre a visz­szatérílés iránti kérelem alapítható volt. Ennélfogva a jelen esetben a befizetést követő hathónapi határidő eltelte után — a fentemlített és más ügyben hozott bírói ítéletre való hivatkozással — a visszatérítés jogosan nem igé­nyelhető. 76. A töruény kötelezi ugyan a felet a bizonyí­tékoknak a fellebbezésben való megjelölésre, ennek az elmulasztásához azonban nem fűzi az érdemi tárgyalás mellőzését. — A fellebbezés érdemi tárgya­lását csak abban az egyetlen esetben köti feltételhez, ha az adóalany az elsőfokú kiuetési eljárás során nem ad számszerű jövedelemadó bevallást és ezt a fellebbezésben sem pótolta. (Közigazgatási bíróság 19,050/1925. P. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom