Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1928)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytáv. ÍU szolgáló épület nem gazdasági cselédház és ezért állandó adómentesség nem illeti meg. (Közigazgatási bíróság 261/1928. P. sz.) 25. Az a körülmény, hogy a fellebbviteli bíróság intézkedése folytán tartott tárgyalás alkalmával felperes az eredeti követelés összegét leszállította, nem ad jogalapot arra, hogy az eredeti kereseti összeg után, az ítélet kihirdetése alkalmával, bélyeg jegyekben lerótt illeték egészben vagy részben visszatéríttessék. (Közigazgatási bíróság 12,299/1928. P. sz.) Indokok : Az iratok adataiból megállapított tényállás szerint panaszos 18.480,000 korona iránt indított keresetet s az így indított perben a kir. járásbíróság ítélettel döntötte el a pert s a keresetet, mint időelőttit, elutasította. Panaszos ennek .az ítéletnek illetékét bélyegjegyekben le is rótta. A fellebbviteli bíróság közbenszóló ítélettel határozott, a kereset jogalapját megállapította s a kir. járásbíróságot arra utasította, hogy a követelt kárösszeg mennyisége tekintetében tartson tárgyalást s hozzon új határozatot. Az így megtartott tárgyaláson panaszos kereseti követelését az eredetileg követelt 18.480,000 koronáról 450 pengőre szállította le, amelyből a kir. járásbíróság jogerősen 358 pengőt és részperköltséget ítélt meg. Ezután panaszos a kir. pénzügyigazgatósághoz visszatérítés iránt kérvényt nyújtott be azon az alapon, hogy az illetékkötelezettség őt csak a leszállított kereseti összeg alapulvétele mellett terheli s amennyiben a fellebbezési bíróság feloldó ítélete következtében tartott tárgyalás után döntötte el a pert végérvényesen a kir. járásbíróság, a leszállított kereseti összeg után járó illeték a már lerótt illetékbe beszámítandó s az így jelentkező különbözet részére visszautalandó. A kir. pénzügyigazgatóság ezt a kérelmet elutasította. A panaszirat a visszatérítési kérelem indokain alapszik. Panaszos álláspontja téves. Ugyanis a kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság, a pert nem feloldó határozattal, hanem közbenszóló ítélettel döntötte el. A kettő között lényeges különbség áll fenn. Mert míg a közbenszóló ítélet a perbeli vitát érdemben, a jogalap kérdésében dönti el végérvényesen (Pp. 391. §.), addig feloldó határozatot (végzést) a fellebbviteli bíróság csakis a Pp. 504. 2*