Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 71 Tekintettel azonban arra, hogy a szóbanforgó megállapodás — a felfüggesztő feltétel be nem következése folytán — a szerződés aláírásától 1922. évi szeplember 30-ig terjedő egész időre kétségtelenül mint hatályosuk haszonbérleti szerződés jelentkezik : egyben ítélelileg kimondandó volt, hogy a megkötött szerződés, mint haszonbérleti megállapodást tartalmazó okirat, ennek megfelelően illeték alá esik, azaz ez alapon illeték alá vonandó. A kivetett bírságot azonban — az adás-vételi illeték törlésére való tekintet nélkül — fenn kellett tartani, mert az említett tcikk 101. $-ának 2. bekezdése és a 40-ának 2. bekezdése éneimében a feltételhez kötött ingatlan adás-vételi szerződést épp úgy,, mintha feltétlen adás-vételi szerződés lelt volna — a szerződő feleknek, tehát a panaszosnak is, a szabályszerű időn belül illetékkiszabás végett be kellett volna jelenteniük, a bejelentés azonban csak 90 nap eltelte után következett be és így e kötelezettség elmulasztása miatt — az említett törvénycikk 57. §-a alapján — a panaszost a másik szerződő féllel egyetemlegesen jogosan kötelezték a kivethető illeték összegének megfelelő bírság megfizetésére. E bírság jogosságát nyilvánvalóan nem érintheti az a körülmény, hogy a szerződés érvényes létrejövetelét követőleg, tehát az illetékkötelezettség, illetve a bejelentési kötelezettség bekövetkezte után a szerződés egy később felmerült ténykörülmény folytán, azonban nem eredeti érvénytelenség okából, hatályában megszűnt. 7(>. Mnnkásházak nem házadómentesek. (Közigazgatási bíróság 16,543/1925. P. sz.) Indokok: Panaszos vállalat azon az alapon kéri a munkásházak után kivetett adók törlését, hogy az 1922 : XXII. tc. 3. §-a szerint a külön törvényekkel adott állandó házadómentességek érintetlenül maradnak és hivatkozik az 1870 : LI. tc. 2. §-ára, valamint az 1907 : III. tc. 3. §-ára s ezek alapján kéri 4000 aranykorona házadó törlését A bíróság a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. Az 1870 : LI. tc. — eltekintve attól, hogy az nem is tartozik az 1922 : XXII. tc. 3. §-ában említeti külön törvények közé, mert a házadóról szóló 1868 : XXII. tc. módosításáról intézkedik — az 1909 : VI. tc. 68. §-a szerint hatályon kívül helyeztetett. Ennek alapján tehát 1925. évben házadómentességet igényelni már nem lehet. Az 1907 : III. tc. 3. §-a alapján sem adhatott helyet a bíróság a vállalat panaszának, mert az első bekezdésében az