Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

!J8 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. megállapodás értelmében julalékát a részvénylársaság által limitált minimális és az áliala elért lényleges ár közölii különbözet képezte, amely megállapodás a fönlhivalkozoll törvén) helyen szabályozott bizományi üzlet összes ismérveit kimeríti és ennek érvényét az a körülmény, hogy a bizományi jutalék előre meghatározott százalékban nem leli megállapítva, nem érinti, mert ilyen érvényességi feltételt a fönti törvény 377. §-a nem tartalmaz, sőt a bizományi jutalék szabályozását szabad megegyezés tárgyává teszi; s mert ezek szerint panaszos mint bizományos a 130,000 1921. számú p. ü. m. végr. ut. 37. §-a értelmében az általános forgalmi adót csak a jutalék után tartozott leróni, annál is inkább, mert az eltelt hosszú időre és az ügyletek számára való tekintettel kétségtelenül megállapítható, panaszosnak a bizományi üzletekkel való iparszerű foglalkozása s mert az adót jutaléka után lerótta, a tényleg elért bevétel teljes összege után kirótt adó törvényes alapon fenntartható nem volt. 59. A szóbeli ingatlanszerzést illetékkiszabás végett 15 nap alatt szintén be kell jelenteni. (Közigazgatási bíróság 17,383/1925. P. sz.) Indokok • Mindenekelőtt megjegyzi a m. kir. közigazgatási bíróság, hogy a panaszt bár abban az előírt illetékek törlését kérik a panaszosok, kizárólag a bírság ellen irányulónak tekinteni, mert a panaszosok a panaszolt határozat meghozatalának alapjául szolgált fellebbezésükben kifejezetten is csak a 68,060 K bírság ellen emeltek kifogást s a panaszolt határozat is kifejezetten csak bírság jogossága kérdésében hozatott, tehát a kiszabott illetékek már jogerőre emelkedtek s mert a panaszban előadott kifogások a szóbeli ügyletre alapíttattak, tehát azok annál inkább is csak a bírságra vonatkozhatnak, mert a szóbeli ügylet alapján csak a bírság szabatott ki, míg az illetékek kiszabásának alapjául az 1922. évi március hó 25-én írásbafoglalt szerződés szolgált. A panaszolt bírság a panaszosok lerhéze azért szabatott ki és a panaszolt határozattal azért tartatott fenn, mert az 1922. évi március hó 25-én kelt és illetékkiszabás végeit a mohácsi m. kir. adóhivatalnál 1922. évi április hó 1-én Ask. 2705. t. a. bejelentett adás-vevési szerződésbe foglalt jogügyletet élőszóval már 1921. évi március havában megkötötték és így az illetékkiszabás céljából való bejelentés 90 napot meghaladó késedelemmel történt. Az 1920: XXXIV. tc. 1. § a szerint az ingatlan átruházás akkor is illeték alá esik, ha arról okiratot nem állítottak ki. Az 1920: XXXIV. tc. 77. §-ával törvényesített magánjogi szabály szerint az ingatlan vagyonátruházási jogügylet érvényességéhez a