Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. jogügyiéinek írásba foglalása szükséges. E két jogszabály egybevetése alapján a bírói gyakorlat arra az álláspontra helyezkedett^ hogy a csupán élőszóval megkötött jogügyletet illetékkiszabás végett bejelenteni nem kell, mert érvénytelen jogügylet után illeték nem jár. A kifejlett bíiói gyakorlattal szemben az 1923:XXXI1. tc. 8. §-ának d) pontja és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott és 1923. évi október hó 1-én életbelépett 1923. évi 117,303. számú pénzügyminiszteri rendelet 7. és 8. §-a az 1920 : XXXIV. tc. 1. §-át hitelesen úgy magyarázta, hogy a szóbeli ingatlan szerzést illetékkiszabás végeit 15 nap alatt szintén be kell jelenteni. Kimondotta a rendelet 8. §-a azt is, hogy e hiteles magyarázat kötelező ereje kiterjed mindazokra a szóbeli jogügyletekre, amelyeket a rendelet életbelépése után kötöttek meg, a rendelet életbelépése előtt kötött szóbeli jogügyletekre pedig csak annyiban amennyiben a jogügyletet illetékkiszabás végett késedelmesen, a kitűzött határidő eltelte után már a rendelet hatálya alatt jelentették be. A panaszolt bírság kiszabásának alapjául szolgált szóbeli jogügyletet a panaszosok még az említett rendelet életbelépése előtt írásba foglalták és az írásbeli okiratot illetékkiszabás végett is még a rendelet életbelépése előtt és az írásba foglalástól számított 13 napi határidőn belül bejelentették. A többször említett rendelet életbelépése előtt kötött erre a szóbeli ügyletre a fenti hiteles magyarázat kötelező ereje tehát ki nem terjed s ennélfogva a szóbeli ügylet késedelmes bejelentése miatt bírság sem követelhető, miért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 60. Értékpapírok kölcsönadása csak tőzsdei vagy tőzsdeszerű forgalomban értékpapír-forgalmiadóköteles (Közigazgatási bíróság 13,421/1926. P. sz.) Indokok : Az értékpapir-forgalmiadót az államkincstár 10,000 aranykorona értékű részvényeknek a panaszos által 1924 február hónap 11-én T. Jánosnak hat hónapra történt kölcsönadásától, a pénzbírságot pedig azért köveleli, mert a panaszos az értékpapirforgalmiadót a kölcsönadás alkalmával nem rótta le. A panaszosnak a fizetési kötelezettség alól való felmentésére irányuló igényét jogosnak kellett elismerni, mert értékpapírok kölcsönadása az 1900: XI. tc. 3. §-ában külön felemlítve nincs, tehát értékpapir-forgalmiadó alá csupán az idézett §. f) pontja alapján vonható, vagyis ha tőzsdei vagy tőzsdeszerű forgalmat létesít. Ily minőséggel pedig az ügylet csak akkor bír, ha a tőzsdén