Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár r27 28. Aki gyapjúkereskedéssel is foglalkozik, az a kizárólagos terménykereskedőket megillető forgalmi adómentességet nem veheti igénybe. (Közigazgatási bíróság 6658 1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos részén>társaság a búza, rozs, kétszeres és a köles eladásából származó bevételeinek az általános forgalmi adó alól való mentességét vitatja, hivatkozva az 1921: XXXIX. le. 37. §-ának 12. pontjában foglalt rendelkezésre, amely a kizárólag terménykereskedéssel foglalkozóknak a jelzett gabonaneműek eladásából származó bevételeit az általános forgalmi adó alól mentesíti. A panaszos részvénytársaság az alapszabályok és a nyert iparengedély szerint jogosítva van széleskörű, mindenféle árúra kiterjedő kereskedelmi, sőt ipari tevékenységre is, ezidőszerint azonban a fentemlített gabonaneműekkel való kereskedésen kívül csupán gyapjúeladással foglalkozik, amelynek a terménykereskedés fogalma alá való tartozását állítja a panaszos részvénytársaság és az alapon, mint kizárólagos terménykereskedő, igényli a forgalmi adó alól való mentességét. A panasznak nem lehetett helyet adni a következő okokból: A fentemlítelt törvénycikk 29. és 30. §-ai értelmében a kereseti tevékenység körében eszközölt minden visszterhes árúelidegenítés, tehát bármilyen árúval folytatott kereskedelmi tevékenység általában általános forgalmi adó alá esik és ezzel az általános forgalmi adó alá esik és ezzel az általános érvényű rendelkezéssel szemben — a törvény elől említett szakaszához fűzütt indokolásból kitűnőleg — a fent felsorolt gabonaneműek eladásából eredő bevételekre vonatkozólag a törvényhozó azért állapított meg kivételesen adómentességeta kizárólagos terménykereskedők részére, hogy a hivatásos gabonakereskedelem közvetítői tevékenysége a gabouaeladás lebonyolításánál a forgalmi adó behozatala következtében ki ne kapcsoltassék, ami előreláthatólag bekövetkezett volna, ha a gabonakereskedelem kénytelen lett volna a termelőtől vásárolt gabonát általános forgalmi adóval terhelten a malomhoz juttatni, holott ugyanakkor a malmok a gabonát közvetlenül a termelőtől általános forgalmi adó által nem terhelve tudták volna beszerezni. Mint minden kivétel, úgy ez is szorosan értelmezendő és pedig olyképen, hogy ez a kivétel csupán a hivatásos gabonakereskedelem védelmére szolgáljon, tehát csak azoknál nyerjen alkalmazást, akiknek hivatásos foglalkozását főképen a szóbanforgó gabonaneműek eladása alkotja. A törvény szavai szerint ugyan a nyújtott kedvezmény nem a kizárólag gabonával kereskedők részére