Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

12 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. r>. és 6. pontja a bank és hitelintézeteknek az olt meghatározott ügyletekkel kapcsolatosan mentességet biztosít. A végrehajtási utasítás 33. §-a jelzi, hogy a mentesség tekintetében külön rendelet fog megjelenni. Ez a rendelet azonban meg nem jelent. A bíróság épp ezért a felvetett kérdést a törvény általános intézkedései és belső rendszere alapján oldja meg. Bár az aranyés ezüstpénz normális viszonyok mellett is nemcsak pénz, hanem belső tartalmánál fogva árú is és a legutóbbi időben épp ez a jellege domborodott ki és a készpénzfizetés megszűnése papirvaluta uralma fizetési eszköz minőségét megszüntette, mégis a törvény rendszerében szemlélve, nem lehel a forgalmi adóra kötelezés két nagy alap lárgyának : áruszállítás és szolgálalleljesílés egyikét sem megállapítani és a változott viszonyok mellett is pénznek kell tekinteni, amelyre a forgalmi adó nem vonatkozik. 10. A fizetési meghagyást érvényesen csak a fizetésre kötelezett félnek vagy a vele együtt lakó felnőtt családtagjának vagy végre az üzletében, irodájában nem szolga vagy cseléd minőségében alkalmazottnak kell és lehel kézbesíteni. (Közigazgatási bíróság 1714 J 1)25. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyei ad és a panaszostól 1924 május 21-én két havi 10%-os adópótlék címén V. J. lajstrom 716. t. a beszedett 390,000 K visszatérítését elrendeli. Indokok: A panaszos a tőle két havi 10%-os adópótlék címén beszedett 390,000 K visszatérítését azért kéri, mert a terhére 1.950,000 K-ban kiszabolt illetéknek 1923 december 10-én történt befizetésekor tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyás 1923 október 24-én a férje ügyvédi irodájában alkalmazott H. Ilona gépírónő kezéhez jogosulatlanul kézbesíllelett késedelemben nem volt s így mulasztás miatt adópótlékkal nem terhelhető. A panaszt jogosnak kellett elismerni és a rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert az 1920: XXXII. tc. 47. §-a szerint a fizetési meghagyást érvényesen csak a fizetésre kötelezett félnek, vagy vele együtt lakó felnőtt családtagjának, vagy végre az üzletében, irodájában nem szolga vagy cseléd minőségben alkalmazottnak kell és lehet kézbesíteni s így tekintettel arra, hogy a panaszosnak üzlete vagy irodája nincs s a férj ügyvédi irodája a panaszos irodájának nem tekinthető a törvényben felsorolt három lehelőség közül a fizetési meghagyás érvényes kézbesítése csak magának a panaszosnak vagy vele együtt lakó felnőit családlag-