Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

Közigazgatási és Pénzügyijagi Döntvénytár 5 hiteti részekre oszlik és ezért a táblázat alkalmazásánál a depresszió érvényesítése céljából az adózó fél összes ingatlanait össze kell vonni és nem lehet a táblázat lételeit ugyanazon adózó fél tulajdonát képező különálló több jószágleslre külön-külön alkalmazni és külön külön becsülni. Panaszos kifogásolja azt, hogy mellékhaszonvételek címén a láblázat alapján felbecsült jövedelem 10 % -át az adóalaphoz számították. Ezt a kifogást már fellebbezésében is előterjesztette, mégis az adófelszólamlási bizottság határozatának indokolásában nincsen nyoma annak, hogy a bizottság ezzel a kifogással foglalkozott volna és a bevallásban foglalt ezen adattal szemben, hogy adózó félnek a mellékhaszonvételekből 56.873,320 K jövedelme volt, azon fellebbezésbeni állításra vonatkozólag, hogy mellékhaszonvételek nincsenek, az 1920: XXIII. tc. 58. §-a értelmében a felmerült kételyeket az 1924. évi 7500. P. M. sz. rendelet 6. §. i) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel tisztázta volna. Ezért a panasszal megtámadott határozatot fel kellel oldani. Ezek után panaszos ismét a táblázat tételeit kifogásolja azon az alapon, hogy ebben az ingatlannak térmértéke kerek számokkal emelkedik anélkül, hogy a közbeeső területekre nézve a táblázat adatokat tartalmazna. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta, mert hiszen a láblázat, amely 8 holdtól 40,000 holdig terjedő ingatlanok jövedelmét és vagyonértékét tünteti fel, nem emelkedhet holdankint a becsléssel és a táblázat helyes alkalmazása csak oly módon lehetséges, hogy az abban feltalálható két határ közé eső térmértékű ingatlan jövedelme és vagyonértéke arányszámítás útján állarpíttatik meg. Fel kellett azonban oldani a panasszal megtámadott határozatot még azért is, mert a táblázat alkalmazásánál a pénzügyi hatóság nem volt figyelemmel arra a körülményre, hogy adózó félnek birtokán különböző mívelési ágak vannak, a táblázat pedig csakis a szántóföld jövedelmét és vagyonértékét becsüli meg. Az egyéb mívelési ágakat pedig az 1924. évi 7500. P. M. sz. rendelet 6. §-ának e-h) pontjaiban foglalt rendelkezések értelmében külön meg kell becsülni. 3. Haszonélvezetnek gyermektartási kötelezettség elvállalása címén való átruházása nem ajándéknak, hanem 5°/0 illeték alá eső vagyonátruházásnak kell tekintem. (Közigazgatási bíróság 11,726/1924. P. sz.)