Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

6 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A m. kir. közigazgalási bíróság a panasznak részben helyet ad, a 9.680,900 K illetéket 1.805,900 K-ra leszállítja. Indokok: A házassági jogról szóló 1894 :XXXI. Ic. 95. §-ának negyedik bekezdése szerint a házasság felbontása esetében a közös gyermekek tartása és nevelési költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. Az illeték kiszabásának alapjául szolgáló úgynevezett «Vagyonelkülönítési Szerződés)) 8. pontja szerint a szerződő felek házasságából származó gyermekek eltartásáról és nevelési költségeiről kizárólag az apa K. S. fog gondoskodni. Ehhez képest K. S. a törvényben meghatározott kötelezettség mérvén túlmenő kötelezettséget vállalt magára. Ezt figyelembe véve, a ház felerésze haszonélvezetének reá ruházása a szerződés helyes jogi értelmezése szerint nem minősíthető ajándékozásnak, mert az kétségtelenül annak fejében történt, hogy K. S. az említett kötelezettséget is magára vállalta. Vele szemben tehát ajándékozási illeték kiszabásának nincsen helye. A kérdéses haszonélvezet-átruházást az 1920: XXXIV. le. 112. §-ában meghatározott vagyonátruházásnak kell minősíteni, amely után 5% ingatlan vagyonátruházási illeték fizetendő. A ház felerészének értéke 90.000,000 K az idézett törvénycikk 34. §-a szerint ennek egy harmadrésze azaz: 4.500,000 K az átruházott haszonélvezet egy évi értéke; K. S. a szerződés kötésekor 1922 január 30-án az 55. évét meghaladta, mert a csatolt keresztlevél szerint 1866 június hó 18-án születelt, tehát az idézett törvénycikk 33. §-ának 4. pontja szerint a 4.500,000 koronának 8-szorosát kell venni, az eredmény 36.000,000 korona s ennek az 5%-os illetéke 1.800,000 K, amely összeghez hozzáadva a meg nem támadott 5900 K másodfokú illetéket, panaszost 1.805,900 K illeték terheli. 4. Az első eladási szerződést hatálytalanító megállapodás tekintetbe nem vehető, ha annak kiállítása előtt a közbenső vevő közreműködésével az eredeti eladó az új vevővel megállapodik és az első ügylet után az illeték lerovandó. (Közigazgatási bíróság 11,034/1924. I\ sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. indokok: A panaszolt illeték és birság azért szabatott ki a panaszos terhére, mert H. Jenő és társaitól, ezeknek a miskolci