Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1927)

1. Ha a hagyaték értéke a panaszos értékbeval­lásra való felhívása, az értékre nézve a féllel való megegyezés megkísérlése és illetőleg a megegyezés nem sikerülése esetére foganatosítandó hatósági szak­értői becslés nélkül, tehát lényeges eljárási szabály megsértésével pasztán a községi elöljáróságnak az adóbizonylatra vezetett értékelése alapján határoz­tatott meg, a kiszabás megsemmisíttetett. (Közigazgatási bíróság 8863/1925. P. sz.) 2. Az aggályosnak látszó bevallás még nem jelentheti azt, hogy annak az adatai teljesen mellőz­tessenek, mert elsősorban az aggályok eloszlását kell megkísérelni adatok beszerzése, esetleg könyvek meg­vizsgálása útján. — Az 1924. évi 154,062. sz. rende­lethez mellékelt táblázat alkalmazásánál az adózó összes ingatlanait össze kell vonni. (Közigazgatási bíróság 19,604/1925. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak annyiban helyet ad, hogy kimondja, miszerint a pénzügyminiszter által 1924. évi október 30-án 154,062. szám alatt kiadott és a szántóföldek jöve­delem- és vagyonadó alapjának megállapítását tartalmazó táblázat alkalmazásánál az adózó félnek részes ingatlanait össze kell vonni és nem szabad a táblázat tételeit ugyanazon adózó tulajdonát képező különálló több jószáglestre külön-külön alkalmazni és külön-külön becsülni. A panasszal megtámadott másodfokú határozatot azonban a bíróság feloldja és az adófelszólamlási bizottságot az alábbiak figyelembevétele mellett új tárgyalásra és határozat hozatalára utasítja. indokok: Adózó fél fellebbezésében részletesen kifejtette azokat az indokokat, amelyek miatt nem kíván számadásai alapján adózni és panaszában is elsősorban ezekre az okokra utal és ezek alapján Közigazgatási és Pénziigyijogi Döntvénytár. XVIII. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom