Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

>2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. a 130,000/1921. sz. pénzügyminiszteri utasítás 78. §-ának 6. bekezdéséhen biziosíiott felmondási jog fenntartásával. A panasz tárgyává telt határozattal a pénzügyigazgalóság az adóalapot 1923 április havára visszamenőleg és egvoldalúlag 1 millió koronára emelte fH míg május hó 1 -tol kezdődőleg az adóalap átalányösszegét a panaszos fél hozzájárulásától feltételezetten emelte fel a kétszeresre, amit az adózó fél el nem fogadván, az álalányozásra vonatkozólag kötött egyesség felmondóitnak tekinthető és így május hó 1-től kezdve az általános szahályok szerint való adózás következeit be. A panaszos által egyedül sérelmezett április havi adóalap felemelést fenntartani nem leheléit, mert az adóalapra vonatkozólag köt öl t egyesség lényegéből folyik, hogy az visszamenőleg sem a kincstár, sem az adózó fél részéről egvoldalúlag meg nem változtatható. Ilyen, az általános jogi elvektől eltérő eljárásra sem a törvény, sem a végrehajtási utasítás alapot nem ad. Az említett utasítás 78. §-ának 6. bekezdése a kincstár részére csupán azt a jogot biztosítja, hogy az egyességet annak lejária elolt is felmondhassa és az átalányozáM összeg felemelése iránt új eljárást indíthasson ; ha pedig ez az eljárás egyességre nem vezet, bekövetkezik az általános szabályok szerint való adózás. Ebből kitűnik, hogy a felmondásnak az adózás szempontjából csupán a jövőre nézve van változtató kihatása, de nem \onatkozlatható a már letelt időben történt adózásra is, amelynek alapjául egyedül az egyességi megállapodás szolgálhat. Miért is a rendelkező rész éneimében kellett határozni. Amennyiben a panaszos 1923. évi április második felében blokkolás alapján is lerótta a forgalmi adói, jogában áll annak visszatérítését, illetve beszámítását kérni az április havára átalányként járó összegbe. 79. Községi zöldségüzem után társulati adó fizetendö- (Közigazgatási bíróság 3624/1925. P. sz.) indokok: A vita tárgyát kizárólag az adókötelezettség megállapítása képezi. A panaszos által igényelt adómentességet megállapítani nem lehetett, mert igaz ugyan, hogy az általános kereseti adóról szóló 1922: XXÍI[. tc. 3. §-ának 9. pontja a törvényhatósági, városi és községi üzemeket az általános kereseti adó alól mentesíti, ámde a törvényalkotás sorrendjében ezután következő 1922 : XXIV. tc. 1. §. 1. bekezdésének 4. pontja szerint az állam, a törvényhatóságok és a városok (községek) vállalatai társulati adót tartoznak